Mi alapján kell fizetni a környezetvédelmi termékdíjat?

A környezetvédelmi termékdíj a jövő egyik meghatározó köztartozása lehet, ennek ellenére még keveset tudnak róla a kkv-k, írja az RSM elemzője.

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Az érintett gazdálkodók jelentős hányada nincs tisztában azzal, hogy tevékenysége során termékdíj fizetésére kötelezett, írja az RSM blogon Falcsik István. Jobb a helyzet azoknál a gazdálkodóknál, akik termékdíjköteles terméket gyártanak vagy hoznak forgalomba, ugyanakkor a termékek csomagolásával kapcsolatos termékdíj-kötelezettség még mindig szinte ismeretlen.

Csomagolóanyag után is fizetni kell

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az általuk külföldről behozott árun lévő bármely csomagolóanyag után, vagy akár a behozott áru után őket a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben meghatározott kötelezettségek (nyilvántartás vezetése, termékdíj fizetése) terheli. Egyszerűsítve a képleten: minden gazdálkodónak, aki tevékenysége során a külföldről behozott termékről lebontja a csomagoló anyagot – és ezáltal hulladékot képez – már relatív kis mennyiség után is termékdíjfizetési kötelezettsége keletkezik.

Nő az eldobható műanyagok termékdíja
Nőni fog az egyszer használatos műanyag poharak, edények termékdíja, 2021-től pedig teljesen betiltják a műanyag zacskókat Magyarországon.
Csomagolóanyag tulajdonképpen bármiből készülhet, ezért nem csak a klasszikus anyagokra kell gondolni, mint a fa, a papír, a fém vagy a műanyag. A lebontott csomagolás a későbbi felhasználásától függetlenül termékdíjköteles, és a fizetési kötelezettség mellett regisztrációs és nyilvántartási kötelezettséggel is párosul.

A termékdíj-kötelezettséget a vámtarifaszám határozza meg 

Néhányan abban a téves feltevésben vannak, hogy a lebontott csomagolás megy a „kukába,” ebből adódóan nyoma sem marad annak, hogy a lebontott csomagolás után termékdíjfizetési kötelezettségük keletkezett. A gyakorlati tapasztalatok ennek éppen az ellenkezőjét támasztják alá.

A termékdíj-kötelezettség alapja az adóval terhelt termékek vámtarifális besorolása. A NAV olyan adatbázissal és elemző rendszerekkel rendelkezik, amelyből könnyedén megállapítja, hogy az egyes gazdálkodók milyen típusú termékekkel és milyen relációban végeznek kereskedelmi tevékenységet.

Az EKAER-nyilvántartás olyan adatokat tartalmaz, amelyből percek alatt megmondható, hogy egy gazdálkodó külföldről milyen terméket hozott be. Ahhoz pedig nem kell nagy fantázia, hogy a kereskedelmi forgalomban szállított termékek tartalmaznak csomagolást. De az is árulkodó adat lehet, ha egy gazdálkodó hulladék elszállítását kéri, miközben nincs is regisztrálva mint termékdíj-kötelezett.

Sajnos sokan csak az Adóhatóság tájékoztatásából értesülnek arról, hogy alanyai a termékdíj-kötelezettségeknek, ez azonban az esetek többségében megelőzhető lenne. Szakember igénybevételével egyszerűen megállapítható, hogy egy gazdálkodó érintett-e vagy sem a termékdíj kötelezettségében.

A hatályos törvényi rendelkezések értelmében termékdíjköteles termékkörök:

az akkumulátor,

a csomagolószer,

az egyéb kőolajtermék,

az elektromos, elektronikai berendezés,

a gumiabroncs,

a reklámhordozó papír,

az egyéb műanyag termék,

az egyéb vegyipari termék,

az irodai papír.

A külföldről történő termékbeszerzésen kívül a termék első belföldi forgalomba hozatala vagy első saját célú felhasználása, valamint készletre vétele is keletkeztethet kötelezettséget.

A ”jobb később, mint soha” elvet követve, lehetőség van az elmulasztott termékdíj kezelésének jogszerű mederbe terelésére, megelőzve ezzel az igen jelentős – a hiány 100 százalékáig terjedő – bírságot.

Véleményvezér

Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Fidesz „őszödi beszédét”

Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Fidesz „őszödi beszédét” 

A Fidesz eddigi állításával ellentétben nem békepárti.
A magyar vállalkozók az ötödik legmagasabb árat fizetik Európában az áramért

A magyar vállalkozók az ötödik legmagasabb árat fizetik Európában az áramért 

Az európai átlagár felett kapják az áramot a magyar vállalkozók.
A közeli fővárosokban sorra építik a metróvonalakat

A közeli fővárosokban sorra építik a metróvonalakat 

Budapesten is elkelne még néhány metró.
A lengyeleknek sikerült a repülőrajt

A lengyeleknek sikerült a repülőrajt 

A nyomában sem vagyunk a lengyeleknek.
Hadházy Ákos nem vette a szívére, hogy kitiltották a Parlamentből

Hadházy Ákos nem vette a szívére, hogy kitiltották a Parlamentből 

Amikor kitiltanak a munkahelyedről, kicsit vicces.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo