Bolygónk lakossága folyamatosan nő, ezzel arányosan pedig a termelt hulladék, illetve ezen belül a műanyagszemét mennyisége is. Az 1950-es évek elején megindult nagyüzemi termelés óta megközelítőleg 8,3 milliárd tonna műanyagot állítottak elő. Az óriási igényt és kínálatot a sokoldalú felhasználás, valamint az olcsó gyártás generálja. Ez a rugalmas és tartós alapanyag különféle termékek formájában jelen van a háztartásokban, a fogyasztási cikkekben, de az ipari felhasználása is jelentős: bekerül például a járművekbe, a számítástechnikai eszközökbe vagy akár tető is készülhet belőle. Ugyanakkor a műanyagoknak az 50 százalékát csupán egy alkalommal használjuk fel. Az olyan termékek, mint a szívószálak, a pelenkák, az eldobható palackok vagy a különböző csomagolóanyagok nagy része az óceánokban vagy a szemétlerakókban végzi.

Műanyag hulladékból összeállt sziget az óceánon Fotó: Flickr/Bo Eide

Kezdünk ráébredni

A műanyaggyártás rengeteg energiát igényel, a végtermékek lebomlási ideje pedig több száz vagy akár ezer év. Egyes országok komoly lépéseket is tesznek az ügy érdekében. Nyolc uniós ország, illetve Norvégia és Svájc is 10 százalék alá szorította a műanyaghulladékok arányát, ami jelentős eredménynek számít. Az Európai Unió pedig idén januárban stratégiát fogadott el a műanyaghulladék csökkentésére. A cél, hogy átgondolják és fejlesszék a műanyagtermékek tervezését, gyártását és újra hasznosítását. Emellett az EU május végén javasolta, hogy tiltsák be a tíz leginkább szennyező, egyszer használatos műanyagot, köztük a fültisztító pálcikákat, az evőeszközöket és tányérokat, illetve az italokhoz vagy lufikhoz használt pálcikákat.

Nem csupán a kormányzatok, de a műanyag-előállítás elsődleges forrásaként a cégek is kulcsszerepet játszanak a műanyaghulladékok elleni harcban. Egyre inkább elvárás velük szemben a termelés során felhasznált anyagokkal vagy a hulladékkezeléssel kapcsolatos információk nyilvánossá tétele. Számos világvállalat pedig ennél többet is tesz a probléma enyhítése érdekében, például újrahasznosított és bioalapú anyagokkal helyettesíti a műanyagot, esetleg kivonja a termelés során keletkező veszélyes összetevőket.

A problémára próbál választ adni a Schneider Electric megoldása, a EcoStruxure Research Advisor. Ez a felhőalapú platform a teljes szervezetre kiterjedően gyűjti és kezeli a cég fenntarthatósági adatait, így a műanyagfelhasználáson túl az energia- vagy a vízfogyasztást is. Ezek ismeretében lehet kitűzni a csökkentésre vagy újrahasznosításra vonatkozó, reális célszámokat, amelyek tényleges alakulása a Schneider Electric szoftverének teljesítményriportjaival jól nyomon követhető. A hatékony változáshoz azonban elengedhetetlen a meglévő gyakorlatok átalakítása, és ennek érdekében a munkavállalók megfelelő felkészítése, illetve elkötelezése az ügy érdekében. Az elért eredmények publikálása további ösztönző lehet a műanyagfelhasználási mutatók javításában, valamint növeli az átláthatóságot. Az igazán elkötelezettek pedig egyéb módszerekkel is tehetnek a hulladék csökkentéséért és a környezet megóvásáért, például a CE100 kezdeményezéshez való csatlakozással.