Az élelmiszerpazarlás nagy része otthon történik

Valós igényeinkhez képest túl sok élelmiszert veszünk, ami aztán megromlik a konyhánkban. Az éttermek és kifőzdék rendszerint eladják a maradékot erre szakosodott cégeknek, de az állampolgárok ilyen megoldás híján a szemeteskukát kénytelenek igénybe venni. A megtermelt élelem pocsékolása is környezetszennyezés, mert felhasznált energiát, munkaerőt, erőforrást hagyunk elveszni.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Angliában évente 13 milliárd font értékű élelmiszer kerül a szemétbe. Az Egyesült Államokban 52 millió tonna megvásárolt élelmiszer kerül a kukába. Globálisan közel 1,3 milliárd tonna, vagyis az előállított élelmiszereknek majdnem egyharmadát nem fogyasztjuk el.

A legtöbb fejlett országban az élelmiszerpazarlás több mint fele a háztartásokban történik, nem a vendéglátó egységekben. Egy angliai háztartás átlagos éves élelmiszerpazarlása 700 fontra (251 ezer forintra) rúg.

Kép: Pixabay

Az Európai Parlament közlése szerint a legtöbb élelmiszert Hollandiában dobják ki, fejenként évi 541 kilogrammot, a sorban második Belgium (345 kg.), majd Ciprus (327 kg.), Észtország (265 kg.) következik. Ezekben az országokban nyilván azért magas ez az érték, mert kisszámú lakosság között oszlik meg a teljes pazarlás.

A nagyobb lélekszámú országok között Lengyelország a legnagyobb pazarló (247 kg.), Anglia a második (236 kg.). Írország, Svédország, Ausztria, Finnország és Olaszország után következik a sorban hazánk, vagyis a 12. helyen szerepelünk az egy főre jutó 175 kilogrammos ételhulladék-mennyiségünkkel.

Szebbek a „hivatalos” magyar adatok

A Földművelési Minisztérium azonban teljesen más adatot adott meg 2017-ben. A szaktárca szerint fejenként nagyjából 68 kilogramm élelmiszert dobunk ki, ami a teljes lakosságra vetítve évi 1,8 millió tonna. Ha mindezt a rászorulóknak juttatnánk el, akkor 400-450 ezer ember étkeztetését oldhatnánk meg, kalkulálta a minisztérium, és 15 milliárd forint nem menne így veszendőbe. Az ételhulladék EU-s átlaga egyébként 173 kilogramm, vagyis összesen 88 millió tonna élelmet dobunk ki Európában.

Minőségét megőrzi

Célszerű lenne tudatosítani a fogyasztókban azt is, hogy a „minőségét megőrzi” dátum a termékek csomagolásán nem azt jelenti, hogy azután az már nem fogyasztható, hanem hogy az állapota már nem a legjobb minőségű, nem a legoptimálisabb – de még ehető. Felmérések szerint az európai fogyasztók 53 százaléka ezzel nincs tisztában.

A dolgok internete vethet véget az élelmiszer-pazarlásnak
A valós idejű termelés, logisztika és készletezés áramvonalasíthatja a vállalatok ellátási láncát. Ez leginkább a romlandó termékeket kezelő ágazatoknak jó hír, mint például az élelmiszeripar. A dolgok internetén egymással csatlakozó okos gépek és szenzorok csökkenteni fogják az élelmiszerek kidobását. A technológia bérelhető, nem feltétlenül kell megvenni.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo