Évente 173 kiló ételt dobunk ki fejenként

2017. február 17. péntek - 19:38 / klímablog
  •    

Becslések szerint az Európai Unióban évente 88 millió tonna élelmiszert dobnak ki, ami egy főre vetítve 173 kilogrammnak felel meg. A kidobott élelmiszerek és az élelmiszer-veszteség a víz, a talaj, munkaórák, az energia és más értékes, korlátozott erőforrások pazarlását is jelenti. Az EP Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága határozott állásfoglalást akar elérni az ügyben.

Az EP-bizottsági jelentéstervezet kialakításában a COPA-COGECA-részvétel segítségével a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is részt vesz. A jelentés az élelmiszer-hulladékok mennyiségének csökkentése és az élelmiszer-biztonság javítása melletti hangsúlyos kiállást célozza.

A bizottsági kezdeményezés szerint az élelmiszer-hulladékok mennyiségét 50 százalékkal kellene csökkenteni 2030-ig, továbbá a jelenleg érvényes, 2025-ig 30 százalékos csökkentést megcélzó kötelező célkitűzés eléréséhez megfelelő eszközök biztosítását kérik az uniós döntéshozóktól. Mindez olyan összehangolt szakpolitikát szorgalmaz, amely a hulladékgazdálkodásra, az élelmiszer-biztonságra és az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra is kiterjed, mindemellett figyelembe vesz gazdasági, kutatási, innovációs, környezetvédelmi, agrárpolitikai, oktatási és szociálpolitikai tényezőket is. Ugyancsak fontos, hogy az eladatlan élelmiszerek kezelését, esetleges körforgásos gazdálkodásba építését uniós jogszabályok pontosan szabályozzák, mint ahogy szükséges az élelmiszer-adományozásra vonatkozó enyhébb szabályozás is. (Franciaországban már kötelező eladományoznia az el nem adott élelmiszert a boltoknak.)

Ez az igazi junk food
Kizárólag szupermarketekben és más üzletekben hulladéknak ítélt élelmiszerekből nyitottak boltot Leeds mellett. Mindenki annyit fizet, amennyit jónak lát – és a vásárlók nagyon elégedettek.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének becslései szerint a világon az emberi fogyasztásra előállított összes élelmiszer közel egyharmada kárba vész. A FUSIONS projekt becslései szerint az élelmiszer-hulladékok keletkezéséhez leginkább a háztartások (53 százalék) és a feldolgozó ágazat (19 százalék) járul hozzá, a vendéglátóipar hozzájárulása 12, az elsődleges termelésé 10, a nagy- és kiskereskedelemé 5 százalék. (A magyar adatok szerint fejenként 40 kilónyi élelmiszer vész kárba csak a háztartásokban.)

A FUSIONS-jelentés szerint több mint ötven uniós jogi aktus gyakorol hatást az élelmiszer-hulladékokra, az Európai Bizottságnak célszerű megvizsgálnia a jogszabályokat, és meghatároznia, hogy vannak-e olyan hiányosságok, átfedések, amelyek tekintetében további cselekvésre van szükség. Az élelmiszer-hulladékok mennyiségének csökkentése, az élelmiszer-biztonság növelése és az élelmiszer-termelés fenntarthatóságának fokozása szempontjából különösen fontos szerepe van a kutatásnak, fejlesztésnek az élelmiszer-ellátási és -fogyasztási lánc valamennyi szegmensében – közölte a NAK