Bánya cikkek
Magyaroknak akkumulátor, szerbeknek lítiumbánya – mennyit ér a tiltakozás?
Szerbia újra megvizsgálja, hogy nyithat-e gigantikus lítiumbányát az országban a Rio Tinto.
Újabb cégeket sarcol meg a kormány
A veszélyhelyzet meghosszabbítására hivatkozó törvénymódosítások között szerepel egy érdekes törvényjavaslat.
Kiosztották a bányakoncessziókat
Négy szénhidrogénes és egy geotermikus területre köthetnek koncessziós szerződést - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Az aksik miatt nagy biznisz a fémújrahasznosítás
Az elektromos autók számának növekedésétől meglódul az igény a lítium, a kobalt és egy sor más fém iránt, amiket a járművek akkumulátoraihoz használnak fel. "Városi bányászatnak" nevezik a megunt, kidobott elektromos eszközökből a különféle fémek újrahasznosítását.
Egyre több környezetvédőt ölnek meg a világban
Halálos küldetés környezetvédőnek lenni. Legalábbis a világ némely pontjain. Csak az év első 8 hónapjában 127 aktivistát öltek meg. A környezetvédő persze nemcsak az ökológiai értékeket védi, hanem sokszor az őslakosok jogát is a lakhelyükhöz.
WikiLeaks: titokban kategorizálják a zöldeket az olajcégek
A titkos dokumentumokat megszellőztető honlap ezúttal egy olajcég hírszerző alvállalkozóját leplezte le, melyet 2010-ben arra béreltek fel, hogy elemezze és elnyomja az olajhomok-kitermelés ellen felszólaló aktivistákat és a háborgó lakosságot.
Halálbüntetést kaphat, aki szennyezi a levegőt
Pekingben gyakran olyan sűrű a szmog, mintha köd lenne. A kínai kommunista kormány nemrég bejelentette, 277 milliárd dollárt készült fektetni a levegőszennyezés megfékezésébe a következő 5 évben.
Ökováros lesz a gyémántbányából
Kelet-Szibériában, Jakutföldön, Mirnij (Mirna) város közelében található a világ legnagyobb mesterséges ürege, egy gyémántbánya, amelyet 2020-ra várossal „temetnének be”.
Ki torpedózza meg a nagyvállalati fúziókat?
Általában versenyhivatalok szokták megtorpedózni az egész szektorok térképét átrajzoló nagyvállalati fúziókat, ezúttal azonban a Qatari Szuverén Alap vétózta meg a magyar mezőgazdasági terményeket is forgalmazó Glencore és az Xstrata fúzióját, mert kifogásolt egyes feltételeket a szerződésben. Az eset ráirányította a figyelmet a nemzeti alapok piacformáló, sőt piacot fegyelmező szerepére.
Ritkaföldfémek: rákot okozhatnak, mégis szükség van rájuk
A ritkaföldfémek elektronizált világunk alapvető építőkövei. A komputerizált eszközök e fontos összetevőinek kitermelésében monopóliuma van Kínának. Berzenkedtek is ez ellen a multik és a környezetvédők. A tervgazdálkodási rendszert követő kommunista kormány illetékesei bejelentették, hogy központilag átalakítják a ritkaföldfém-iparágat. A tervek szerint az ökológiai károkat is orvosolnák, melyeket ezen ásványok kitermelése ró a helyi ökoszisztémákra.
Bírói döntés az aranybányáról: megmenekül Verespatak?
A romániai Alba megye fellebbviteli bírósága érvénytelenítette a kanadai tulajdonú Rosia Montana cég rendezési tervét. A 7,5 milliárd dollár értékű projekt Európa legnagyobb nyíltszíni aranybányáját hozná létre, és valószínű környezeti terhelése miatt a kezdetektől fogva nagy tiltakozást váltott ki, nemcsak a szomszédos Magyarországon.
Az elnök az aranybánya mellett
Verespatakra látogatott hétfőn Traian Basescu román államfő, aki megerősítette, hogy támogatja a helyszínen tervezett aranybánya megnyitását, de előtte a román államnak újra kell tárgyalnia a beruházóval a bányakoncessziós szerződést.
Illegális bányák: ellopott természeti kincsek
Az ásványok és ércek bányászata a világon mindenütt problematikus: nemcsak az ezzel járó környezetszennyezés, hanem a korrupció és harácsolás miatt is, ami ezt a tevékenységet övezi. A jövőbeni növekedés motorjának tartott BRIC-országok ékes példái ennek. Indiában egymást érik a bányaipari sikkasztási botrányok, melyekben több politikus is érintett, Peruban pedig a kínai tulajdonosok kizsigerelő praktikái ellen lázadnak a bányászok.
Felszíni bányák: megskalpoltak 500 hegycsúcsot!
Képzeljük csak el, milyen felhördülés váltana ki idehaza, ha valamely hegységünkben jó pár hegyormot ledózerolnának, hogy nyitott, földfelszíni bányákat létesítve férjenek hozzá a szénkészletekhez? Pontosan erre készül a Massey Energy amerikai cég Nyugat-Virginia államban. A helyi lakosok és a cég közötti vita emblematikus harccá vált, melynek mentén világosan kirajzolódnak a fosszilis iparágak és a zöld energiákat szorgalmazók érvei. Vizsgáljuk meg ki hogyan érvel a szénbányászat ellen és mellett.
Amikor naponta 59 centimétert emelkedik a radioaktív víz...
A szélsőségesebbé váló időjárási viszonyok, az árvízek és viharok nem hagyják érintetlenül a bányaipart sem. Elemzők szerint a beszállítói szerződések felülvizsgálatára van szükség, hiszen egyre több esetben kell a "force majeur" kitételhez folyamodni, amikor előreláthatatlan katasztrófa éri a kitermelést. A termelést megakasztó természeti katasztrófák egy részének bekövetkezte azonban előre jelezhető.
Széntüzelésből és erdőirtásból profitál az ifjú Rothschild
A neves, történelmi múltú bankárcsalád új reménysége, Nathaniel Rothschild fosszilis erőforrások elégetéséből kívánja gyarapítani a családi vagyont. A dédnaganyja révén magyar származású és Demján Sándor TriGránit vállalátában is érdekelt üzletember "jó úton" van ahhoz, hogy a világ legnagyobb szénipari moguljá váljon - vagy inkább rossz úton? Az óriási energiaigényű Kínát készül ellátni indonéz szénnel. S így annak az ázsiai nagyhatalom üvegházgáz-emissziójának növekedését segíti, mely nemrég lehagyta Amerikát, mint a világ legnagyobb széndioxid-kibocsátója.
Ritkaföldfémek megvonásával zsarol Kína
Az ipari nyersanyagok világkereskedelmében Kína olyan monopóliummal rendelkezik, amely tulajdonképpen minden számítógépbe és hi-tech ketyerébe szükséges: ezek az úgynevezett ritkaföldfémek. Bányászatuk 1,3 milliárd dolláros iparág. És a pekingi vezetés nem restelli időnként saját külpolitikájának vagy kereskedelmi érdekeinek érvényesítésére megvonni e fémeket egyes országoktól, hogy kikövetelje magának, amit másként nem tudna elérni.