A rendszerint állami tulajdonból szerzett pénzeket mozgató szuverén alapok egyben eszközök lehetnek a fenntartható, zöld üzletek támogatásához is. Ez persze ironikus annak fényében, hogy e formációk nagy része fosszilis energiahordozókból gyarapított állami vagyonokat kezel. (Lásd a keretes listát) A norvég alapról mégiscsak ismeretes, hogy gyakran fektet erdővédelmi és klímatudatos programokba.
A vezér bónuszán bukott meg?
65 (a Bloomberg News szerint 82) milliárd dolláros bányaipari konszern jött volna létre a nyersanyagokat kereskedő Glencore és az azokat kibányászó Xstrata összeolvadásából. (A Glencore már korábban megszerzett 34 %-os részesedést az ugyancsak svájci Xstratában.) A Xstrata azonban ragaszkodott ahhoz, hogy busás javadalmazosáokban részesüljenek a fúziót tető alá hozó igazgatótanács tagjai, köztük Mick Davis vezérigazgató, akinek 29 millió font (45 millió dollár) ütötte volna a markát. Összesen 173 millió dollárról van szó, melyben 73 személy részesülne, jelentette a Reuters.
Több alap, a Standard Life, a Schroders és a Fidelity is ellenezte a két cég részvényeinek beszámítási arányát az új vállalatban, a busás bónuszokról nem is beszélve. A Xstratában 11 %-ot birtokló Qatar Holdings nehezményezte, hogy a Glencore 2,8 részvényt ad a minden egyes Xstrata-részvényért: az alap 3,5-ös beszámítási arányt akart elérni. Qatar a részesedése révén elegendő szavazati erővel rendelkezik, hogy meghiúsítsa a fúziót.
Vannak, akik elképzelhetőnek tartják, hogy a Glencore vezére, Ivan Glasenberg és az Xstrata első embere, Mick Davis közötti erőfitogtatás eredménye a jövedelem-kiegészítési feltétel. Arról azonban nem szól a fáma, hogy a Qatar Holdings egyetértett-e a menedzseri javadalmazásokra vonatkozó Xstrata-javaslattal.
Az egyesülés hiányában a két vállalat továbbra is versenyezni fog egyes bányák feletti kontrolért. Együtt azonban a világ legnagyobb antracit-exportőre (steam coal, DSSN), legnagyobb cink-termelője és a harmadik legnagyobb réz-kitermelői lettek volna.
Glencore: titokzatos vállalatóriás
Az egyesülés stratégiai célja többek közt az, hogy a vállalat megtelepedjen a vasérc-bányászatban. Az Xstrata már 2009-ben megpróbálta bekebelezni az AngloAmericant, amellyel ötödik pozíciót szerezhetett volna a legnyereségesebb vasérc-kitermelők ranglistáján.
A vasérc 136 dollár tonnánként, ám kitermelése mindössze 20-30 dollár. Az első számú felvevőpiac pedig Kína, ahol nagy igény van rá az új erőművek és a terjeszkedő városok számára. A tartósan 140 dollár körüli árfolyamnak köszönhetően 2008-as elindulása óta szárnyal a Glencore vasérc-kereskedelmi ágazata.
Eddig a Vale, a BHP Billiton és a Rio Tinto kontrolállta a piac 70 %-át és ezzel természetesen az árszintet. Sokan szívesen látnák, ha feltörekedve egy erős szereplő mellettük, és valamelyest lenyomná az árakat.
A vállalat évtizedeken át óvakodott a rivaldfénytől, és azt is igyekezett meg nem történtté tenni, hogy alapítója az USA-ból adócsalás vádjával elmenekült Mark Rich, akit Rudolph Guliani (akkori) főügyész 1983-ban azért is rács mögé ültetett volna, mert az embargó idején olajat adott el Iránnak. (Rich a botrány kirobbanása után tíz évig, 1993-ig maradt a Glencore vezérigazgatója!)
20 milliárdot érő kereskedők: magyar gabonát is kezelnek
Hazai terménnyel is kereskedik a Glencore: a budapesti székhelyű Glencore Grain Hungary Kft.-n keresztül 1996 óta van jelen a magyar mezőgazdasági piacon.
A Glencore kevéssé ismert vállalatóriás, pedig Svájc legnagyobb forgalmat bonyolító vállalata. Étvágya csillapíthatatlan: nyersanyagokkal kereskedik, és mindig új partnerek után kajtat, melyek áruját eladhatná, de amikor a piac lelassul és zuhannak az árak, kész megvásárolni a bajba került termelő és bánya-vállalatokat is. A Glencore sikere a munkamániás kereskedőinek köszönhető, véli a Reuters. A cég könyvelésében 20 milliárd dollárt képvisel e munkatársainak piaci értéke!
A Glencore (londoni és hongkongi) tőzsdére menetele 2001 májusában magával vont némi kötelező megnyílást: fenntarthatósági jelentést kellett készíteniük. Az Xstrata (Glencore-tól ideiglenesen átvett) Prodeco nevű érdekeltségét ugyanis 2009-ben 700 000 dolláros kártérítés megfizetésére ítélték Colombiában, ahol a szénbányák engedély nélkül helyeztek el bányaiipari szennyet és környezetvédelmi tanulmány nélkül kezdtek a kitermelésbe, írta a Reuters.
