A termelésben érdekelt kínai piaci szereplők -számszerint 155 cég- szövetségbe tömörülnek az Információtechnológiai Minisztérium égisze alatt, hogy átláthatóbb viszonyokat teremtsenek a villámgyorsan növekvő ágazatban. A 155 cég közül azonban csak 13 igazi nagyágyú.
WTO-panasz
Az amerikai importőrök hagyományosan a szállítmányokat limitáló kínai exportkvótákat, a zöldek a talajt tönkretevő bányászati gyakorlatokat kifogásolták. Miközben a belföldi piacon kínai termelők kedvezményes áron értékesítették a ritkaföldfémeket, az EU, az USA és Mexikó 2009-ben bepanaszolták Kínát a WTO-nál a szabadkereskedelmi elvek megsértéséért. (Idén februárban a WTO a kínai bauxit-, magnézium, mangán és cink-exportot illetően már kimondta a szabálysértést a belföldi cégek kedvezményes árral történő előnyben részesítése miatt.) A WTO végül a ritkaföldfém-export korlátozásában is elmarasztalta Pekinget.
A megszorítások különösen azért érintették érzékenyen a nyugati hi tech óriáscégeket, mert az ellátási lánc 90-es évek végére elterjedt optimalizálása jegyében átálltak a valós idejű készletezésre és beszerzésre, vagyis felhagytak az alkatrészek felhalmozásával, mint üzleti gyakorlattal.
Öko-tudatos kvóták?
Peking azzal is védekezett, hogy a ritkaföldfémek kereskedelmét ökológiai megfontolásokból fogták vissza, sőt az egyes ritkaföldfémek árfolyamait is állítólag azért emelték jelentősen (átlagosan a 2009-es árszint hatszorosára, de egyes fajták kilencszer drágábbak lettek), hogy a többletbevételből finanszírozhassák a környezetvédelmi munkálatokat. A kitermelés ugyanis Benső-Mongóliában és Csianghszi tartrományban elszennyezett számos folyót, savakkal és radioaktív anyagokkal tömítve el az egykor tiszta vízkészleteket
A kínai kormány figyelme sokáig nem terjedt ki a kis kohók ökológiai megregulázására, újabban azonban több száz ilyen létesítményt zárattak be az emberi egészségre és a környezetre ártalmas voltuk miatt.
Iparági elemzők azonban rámutattak, hogy Peking valószínűleg azért manipulája az exportot, hogy arra kényszerítse a multikat, Kínába telepítsék a gyártást...
- A kínai kitermelők a világpiaci igény 97 %-át fedik le. 2011-re 10 %-kal esett vissza a kínai ritkaföldfém-kivitel az export-kvóta 40 %-os csökkentése miatt. A diszprózium-kínálat legalább 2017-ig alulmúlja a keresletet. Tavaly összesen 93 800 tonna ritkaföldfémet exportált Kína. A piac éves felvevőereje 44 ezer tonna, de Kína 2011-ben csak 30 ezer tonnát exportált. 2015-re a ritkaföldfémek iránti éves igény 200 ezer tonnára nőhet.
- Szállítással együtt a ritkaföldfémek tonnánkénti ára sokáig 10 ezer dollár körül mozgott, ám újabban 35 ezer dollárra ugrott. Egyes fajták tonnánkénti ára elérte a 100 ezer dollárt.
- Bőségesen hozzáférhető, ezért olcsóbb árszintű ritkaföldfémek: cérium, lantánum
- Ritkább, drágább ritkaföldfémek: terbium, diprózium, neodímium, prazeodímium, terbium, európium
- A globális ritkaföldfém-piac összvolumene nem túl nagy, 2009-ben mindössze 1,5 milliárd dollár volt, s a sorozatos áremelkedések ellenére sem lehet nagyobb 10-12 milliárdnál.
