A bánya az előrejelzések szerint évente nagyjából 58 ezer tonna lítiumot termelhet majd, ami Európa jelenlegi lítiumszükségletének 90 százalékát fedezhetné. Aleksandar Vučić szerint, ha minden feltétel teljesül, a bánya már 2028-ban megnyílhat – írja a Portfolio.

A lítiumot főként az elektromos járművek és mobileszközök akkumulátoraiban használják.

Belgrád még 2022-ben vonta vissza a brit-ausztrál Rio Tinto 2,4 milliárd dolláros Jadar-projektjének engedélyeit a jelentős környezetvédelmi tiltakozások miatt. 2021-ben és 2022-ben szerb környezetvédők több mint 30 ezer aláírást gyűjtöttek össze egy petícióban, amelyben azt követelték, hogy a parlament hozzon törvényt a lítiumkutatás leállításáról az országban.

Megéri-e a környezeti rombolás a gazdasági előnyökért?

Mekkora környezeti rombolást ér meg több ezer új munkahely egy balkáni országban? Mennyit vállaljunk be azért, hogy a nemzetgazdaságnak kolbászból legyen a kerítése? – teszi fel a kérdést a projektet vizsgáló tavalyi elemzésében a Hold Alapkezelő szakértője. Ez a nagy dilemma most az Európai Unió perifériáján, Szerbiában, ahol 2,3 millió tonna fehér arany (lítium-karbonát) lapul egy tipikus agrárrégió földje alatt Szerbia nyugati – mezőgazdasági viszonylatban is elmaradott – területén, a Jadar-völgyben.

Rio Tinto brit-ausztrál bányaóriás a projekttel bebiztosíthatná a helyét a világ tíz vezető lítiumtermelője között, Szerbia Európa legnagyobb lítiumforrása lehetne, és csak a bányaberuházás közvetlenül egy, közvetetten négy százalékkal járulhatna hozzá az ország GDP-jéhez.