2016-ban 5,2 millió tonna hulladékot termeltek a világ légitársaságai, ennek túlnyomó többsége élelmiszer - szól a Nemzetközi Légiközlekedési Szövetség (IATA) becslése. Csak, hogy érzékeljük a hulladékmennyiség nagyságát: ez épp annyi, mint 2,6 millió gépjármű súlya, állítja a The Guardian brit napilap. (A repülőgépek vécéinek tartalmát is belevették a kalkulációba. Akárcsak a használatlan minifogkeféket vagy az eldobott kis műanyag borospalackokat.)
A pocséklás 500 millió dollárjukba került a cégeknek. Mivel a nem használt dolgokat is kidobják, amikor a repülőgép landol, nagy szükség lenne az újrafelhasználás és újrafeldolgozás arányának növelésére. A már most is döbbenetes hulladékmennyiség viszont egyáltalán nem csökken. Sőt, a következő 15 évben várhatóan duplájára emelkedik az uniós szabályozások miatt.
Az EU-ba érkező élelmiszerekre potenciális veszélyes anyagként kell tekinteni a honos szabályozások szerint - az erre vonatkozó jogszabályok a száj- és körömfájásos járványra adott reakciója volt a törvényhozóknak.
A törvények értelmében minden repülőgépen felszolgált élelmiszert, amit nem fogyasztanak el vagy el kell égetni vagy el kell temetni a szeméttelepeken. Az, hogy mondjuk menhelyek lakóinak adományozzák, tiltva van.
Már a csomagolás is veszélyes anyagnak számít, ha például egy amerikai légitársaság gépén ittak belőle, mert EU-n kívüli tej érintette a műanyagpoharat. Ez a besorolás megakadályozza az újrafeldolgozást.
Az IATA hamarosan közzétesz egy jelentést, amelyben amellett száll síkra a szervezet, hogy a szigorú céges higiéniai előírásoknak már eleget tett ételeket ne kelljen veszélyes anyagként eldobni. A szervezet azt is igyekszik bizonyítani a tanulmányban, hogy az EU-n kívülről érkező repülőgépek élelmiszer-kínálatában a méz és a tejtermékek minimális veszélyt az állatállományra az unión belül.
A hulladékcsökkentés leginkább azon múlik majd, hogy a személyzetet képes lesz-e elvégezni a szelektív gyűjtést. A légi kísérőket már most is nagy terhelik, magas értékesítési kvótákat kell teljesíteniük (a fedélzeten árult termékskáláról van szó) és az utastömeg igényeit is ki kell elégíteniük. Ezt fejelné meg a leszállás utáni hulladékválogatás, mint pluszfeladat.
De a jelenlegi szabályozás mellett is van azért lehetőség a hulladék csökkentésére vagy felhasználására.
A londoni Gatwick repülőtéren 2016-ban biomassza erőművet adtak át, mely hulladékot éget el és az északi terminált fogja fűteni. A Heathrowhoz hasonlóan a Gatwick Airport is 70%-os hulladék-újrahasznosítási arányt szeretne elérni 2020-ra. Az East Midlands Airporton a Gatwickhez hasonlóan úgy válogatják szét az EU-s és EU-n kívüli hulladékot, hogy a szemeteszsákokon feltüntetik a származási helyet. Így a saját szemetünk mehet újrahasznosításra.
A United Airlines légitársaságnál a műanyag poharakat biológiailag lebomló papírpoharakkal váltották fel 2016-ban. A használatlan egészségügyi csomagokat (fogkefe, szappan stb.) pedig hajléktalan-menhelyeknek adományozzák. 2017 végére elvileg ezek révén már 27 tonna hulladékképződésnek vennék elejét. Richard Branson légitársasága, a Virgin a fülhallgatókat hasznosítja újra teljes egészében. Az így nyert anyagot lovardák padlóburkolataiba dolgozzák be.
Az újrafelhasználási arány jelentős növelését célozza meg a madridi Barajas repülőtér új projektje: 2020-ra 80%-kal szeretnék csökkenteni az utasterekből származó szemétmennyiséget, s ennek érdekében mintegy 2500 fedélzeti légikísérőt képeznek majd ki szelektív hulladékelosztásból. A Big Datát is segítségül hívják: a törzsutasok utazásairól szóló adatok elemzésével próbálják megjósolni, hogy a business classon ki milyen ételt preferál, s így hogy kevesebb adag elkészítésével tudják kielégíteni az igényeket. Anyagtakarékos csomagolás és újrahasználható evőeszközök bevezetésén is dolgoznak. A projekt vezetője az Iberia Airlines.
Forrás: The Guardian