Az év második felében is dinamikus növekedés várható az európai regranulátum (reciklált, vagyis újrafeldolgozott műanyagipari alapanyag) piacon, ami azt jelenti, hogy egyre nagyobb arányt képez a szegmens a teljes műanyagipari szektoron belül. Európában jelenleg az éves szinten keletkező műanyagalapú hulladék 30%-ából gyártanak reciklált műanyagipari terméket; 39%-át az energetika terén hasznosítják, 31%-ából pedig fel nem használt hulladék lesz. Az elmúlt évtizedben ugyanakkor drasztikus (64%-os) növekedés volt tapasztalható a reciklált műanyagok terén, így az egyre nagyobb mennyiségű hulladéktömeg keletkezése során az újrahasznosított műanyagok szerepe is felértékelődött.
„A műanyagipari termékek reciklálása, és az eljárásból születő regranulátumok előállítása nemcsak a környezetvédelem és - kímélés miatt fontos, hanem azért is, mert ezek a gyárak közvetve többezer új munkahelyet teremthetnek Európa-szerte” – mutatott rá Fazekas Roland, a Carboferr Zrt. ügyvezető igazgatója. Hozzátette: jelenleg a felhasználás legnagyobb része (40%) a csomagolóiparhoz kapcsolódik, ezt követi az építőipar (20%) és az autóipar (8,6%).
A regranulátumok versenyképes áron való megjelenéséhez alapvetően számos feltétel egyidejű megléte szükséges, többek között: olcsó nyersanyag és korszerű technológia. Előbbi esetében fontos elem, hogy a növekvő műanyaggyártás és -felhasználás miatt folyamatosan növekszik az olcsó hulladék-alapanyag, míg a feldolgozásnál a szelektív gyűjtés is csökkenti a költségeket. A különböző állami támogatásoknak – részben a gyártók és importőrök által befizetett környezetvédelmi termékdíjak visszacsatornázása miatt – ugyancsak jelentős költségcsökkentő hatása van a feldolgozó cégek esetében.
Az összes műanyagfajtából készülhet újrahasznosított műanyag, a felhasználás azonban néhány területen kizárt: élelmiszeripari-, gyógyszeripari- és kozmetikai csomagolóanyagok nem készülhetnek újrahasznosított műanyagokból. A kis sűrűségű polietilén fóliákból például szemeteszsákok, építőiparban használatos védőfóliák és ponyvák; a nagy sűrűségű polietilénből és polipropilénből pedig többek között különböző tároló eszközök (ládák, rekeszek, vödrök, szemétkosarak), védőcsövek, kül- és beltéri bútorok készülnek. A polietilén és polipropilén regranulátumokat növekvő arányban használják az autóiparban is különböző alkatrészek és elemek formájában. A PET-darálék és az abból készült regranulátum főként a textiliparban kerül újrahasznosításra, például polárruházat, bútorhuzat, hálózsák, sportcipő és sporttáska formájában.
Még nem állunk jól
Magyarországon jelenleg a reciklált műanyagipari termékek 21%-át teszik ki a műanyag eredetű hulladékoknak, ezzel az aránnyal pedig hátulról a hatodik helyen vagyunk a kontinensen. Ez a szám ugyanakkor a szomszédos Ausztriában 27%, Romániában és Szlovákiában pedig 26-31% körül mozog. A lista élén Norvégia szerepel 40%-kal, őt követi Németország és Svédország 38-38%-kal.
