Egymilliárd ember válhat menekültté az éghajlatváltozás káros hatásai miatt. A népességnövekedéssel párhuzamosan vészesen visszaeshet az élelmiszertermelés. A halált okozó kánikulai napok száma évente elérheti a huszonegyet. Egész ökoszisztémák omolhatnak össze. A katasztrófa bekövetkezésének esélyeit latolgatja egy ausztrál elemzés.

Nemcsak a klíma szempontjából sorsdöntő a 21. század: néhány generáció életútja alatt kihalhat az állatfajok 75 százaléka. Egyes veszélyeztetett állatfajoknál tízszeres, másoknál százszoros a kipusztulás gyorsasága, mint ami az elmúlt 10 millió évben az átlag volt, állítja az ENSZ májusban napvilágra kerülő jelentése a globális fajpusztulásról.

Csökken a korallbébik száma az ausztráliai Nagy-korallzátonyon. Az óceánok felmelegedése miatt hamarosan búcsút mondhatunk a koralloknak. Ezzel elveszítjük a Föld egyik fontos szén-dioxid-megkötő kapacitását.

A korallszigeteket 11 milliárd műanyag-hulladékdarab szennyezi és betegíti. Olyan ez, mintha a korall üszkösödni kezdene. Méghozzá a plasztikhulladéktól. Pedig a korallok szén-dioxid-elnyelők, tehát kulcsfontosságúak klímajövőnk szempontjából.

Világszerte segíthetik a koralltelepek hosszú távú túlélését egy most közzétett kutatás eredményei. A korallzátonyokra jelenleg több tényező, egyebek között a klímaváltozás és az óceánok szennyezettsége is fenyegetést jelent.

Ötvenhat milliárd ausztrál dollárt (11 734 milliárd forint) ér a Nagy-korallzátony, és kulcsfontosságú szerepet játszik Ausztrália gazdaságának támogatásában – állapították meg szakértők.

Soha nem látott mértékű korallfehéredés sújtja a már amúgy is legyengült - sőt, egyszer már halottnak nyilvánított - ausztrál Nagy-korallzátony északi és középső harmadát - derült ki a levegőből végzett legfrissebb vizsgálatokból.

Az ausztrál Nagy-korallzátony 2016-ban, hosszú betegség után elhunyt. 25 millió éves volt - állt néhány nappal ezelőtt az Outside Magazine világszerte nagy hatás kiváltó cikkében. Tudósok szerint halálról még nincsen szó, de nem vagyunk messze tőle. Lehetőség van még újraélesztésre, de tényleg nagy a baj.

Egészségesnek tűnő, ám szaporodásra képtelen "zombikorallokkal" teli zátonyokat fedeztek fel kutatók a karibi térségben, ami azt jelenti, hogy ezek a virágállatok sem tudnak segíteni a korallfehéredés áldozatává vált törékeny ökoszisztémák újra-benépesítésében.

Cápavadászati jogot vásárolt az ausztráliai Nagy-korallzátonynál a Természetvédelmi Világalap (WWF), amely a rendhagyó lépéssel igyekszik megóvni a világörökségi helyszín ökoszisztémáját. A szervezet azonban nem kívánja felhasználni vadászati engedélyét, megkímélve évi több tízezer cápa életét.

Ritka, hogy egy környezetvédelmi minisztériumnak fontosabb legyen a turizmus és az országimázs, mint egy globálisan is fontos ökológiai érték védelme. Mégis ez történt: az ausztrál kormány visszavonta az UNESCO turisztikai Jelentéséből a korallszigetek pusztulásáról szóló infókat. A minisztérium tehát gazdasági érdekeket helyezett az ökológiai érdekek elé.