A klímaváltozás világörökségi helyszínekre gyakorolt hatásáról állított össze jelentést az UNESCO, amihez az Ausztrál Környezetvédelmi Minisztérium is hozzájárult információkkal. Az ausztrál zöld tárca végül mégis úgy döntött, hogy visszavonja a kiadott adatokat, nehogy azok „félreértést” keltsenek – fogalmazott a minisztérium szóvivője –, és negatívan hassanak az ország turisztikai bevételeire.

„Tapasztalataink azt mutatják, hogy a világörökség helyszíneivel kapcsolatos negatív kommentár kihatott a turizmusra” – mondta a szóvivő, ami világosan mutatja, hogy a minisztérium a gazdasági érdekeket helyezte az ökológiai érdekek elé. Az ausztrál korallok sok turistát vonzanak, akik évente 3,61 milliárd dollárnyi pénzt hagynak ott a helyi vállalkozásoknál. (Nemrég a Microsoft-alapító jachtja le is tarolt egy értékes korallszigetet.)

Klímaszakértők szerint az ausztrál koralloknak csak 7 százaléka érintetlen. Korróziójuk elsődleges oka az, hogy a tenger túl meleg. A kelleténél magasabb vízhőmérsékletnél a korall kifakul, nem képes élőhelye lenni az algáknak, emiatt kifehéredik, és kimeszesedik.(Van, ahol már korallbankot hoztak létre az esetleg kihaláshoz közelítő fajok megmentésére.)

Klimatológusok már csak a kiadott jelentésből értesültek arról, hogy az általuk írt részek nem kerültek be a kiadványba. Ez a fajta tudománytalan és inkorrekt bánásmód pedig felháborította őket – jelentette a Reuters hírügynökség.

Az UNESCO Világörökség Bizottsága 2015-ben megtagadta, hogy az ausztrál korallzátonyt (a Great Barrier Reef-et) a veszélyeztetett helyszínek listájára helyezze.

A turizmus a világgazdaság egyik legdinamikusabban növekvő ágazata. Nemcsak a globális GDP 9 százalékát adja évente, de rengeteg embert foglalkoztat: 11 emberből 1 a turizmusban dolgozik, állítja az UNESCO és a UNEP.