A biodiverzitás jelentősége nagyobb a világ élelmiszer-termelésében, mint gondolnánk – mivel a jelenleg nagy tömegben termesztett és tenyésztett fajták többsége nem tud alkalmazkodni az egyre gyorsuló klímaváltozás okozta szélsőséges időjáráshoz – derül ki a Világélelmezésügyi Szervezet (FAO) által kiadott jelentésből.
„Egy melegebb világban, ahol szélsőséges időjárási viszonyok között kell élnünk, a haszonállatoknak és növényeknek alkalmasnak kell lenniük az alkalmazkodásra a gyorsan változó klimatikus viszonyokhoz” – emelte ki a jelentés kapcsán Maria Helena Semedo, a FAO főtitkár-helyettese.
Ennek az alkalmazkodóképességnek az eléréséhez azonban új fajták kitenyésztésére lenne szükség, és mivel ez idő- és forrásigényes, ezt támogató állami programokat kell beindítani világszerte. Ennek elengedhetetlen alapja a megfelelően változatos génkészlet lenne, hiszen már most is sok olyan, a helyi viszonyokhoz jól adaptálódott ellenálló háziállat- és haszonnövényfajta van a világban, amelyek – vagy amelyek kombinációi – képesek lennének a várható mostohább időjárási körülmények között is megfelelő hozamokat produkálni. „Ezért ezeknek a fajtáknak a dokumentálása és megőrzése létfontosságú a jövő élelmiszer-termelésének szempontjából, ám sokuk eltűnőben van a tömegtermelés és a klímaváltozás miatt, vagy már el is tűnt. Az idő ellenünk dolgozik” – vélte Linda Colette, a FAO-jelentés fő szerzője.
Jó példa erre Etiópia, ahol az évezredek során a helyi változó mikroklimatikus viszonyoknak ellenálló növényfajtákat tenyésztettek ki, ám ezek közül sok kipusztult az 1980-as évek nagy szárazságának idején. A fennmaradókat pedig akaratlanul is a nagy területeket felvásárló külföldi konszernek veszélyeztetik, amelyek a piacon kelendőbb, de a helyi viszonyokkal szemben gyengébb tűrőképességű fajtákat termesztik. Magyarországon a 20. század végére hasonló sorsra jutott – azaz csaknem kipusztult – a mangalica, a rackajuh és a szürkemarha, és ebben a cipőben jár számos gabona- és gyümölcsfajunk is.
A klímaváltozás viszont az elkövetkező évtizedekben súlyos helyzetbe hozza az élelmiszer-termelést. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának 2011-es jelentése szerint annak ellenére, hogy 1988 és 2011 között globálisan nőttek a terméshozamok a főbb élelmiszer-alapanyagként szolgáló növények (búza, kukorica, szója és rizs) esetében, a klímaváltozás hatására egyes területeken a húsz év alatt rosszabb lett a termés, mint a modern technológiák bevezetése előtt.
A klímaváltozás miatt kieső termésmennyiség várhatóan ráadásul a nagy élelmiszer-termelő országokban fog jelentkezni, az Egyesült Államokban, az Európai Unióban, Kínában, Oroszországban. Az itt termő gazdáknak fel kellene készülnie a szokatlanul hosszan tartó hőhullámokra, az egyenetlenül érkező csapadék miatti aszályokra és belvizekre, áradásokra. A kutatók egybehangzó véleménye szerint ha a Föld átlaghőmérséklete 2 Celsius-fokot növekszik, eddig felmérhetetlen károk jelentkeznek a mezőgazdaságban. A felmelegedés ugyanis nem egyenletesen történik, a mérsékelt égövi országokban és a sarkvidékeken erősebben jelentkezik, így ezekben az országokban az őshonos és termesztett növénykultúrák összeomlásával is számolnunk kell.
