A kínai szennyezés miatt drágulhat az élelmiszer

A kínai fellendülés sötét oldala az egyre szennyezettebb levegő, ivóvíz és talaj, aminek következtében a világ legnépesebb országa mindinkább importra szorul majd élelmiszerellátásában és ennek az egész világra kiható következményei lesznek.

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Az elmúlt hatvan évben jelentősen nőtt a kínai élelmiszertermelés: a gabonatermelés például az ötszörösére nőtt az elmúlt években, hozzájárulva a gazdasági fellendüléshez és parasztok millióinak nyújtott kitörési lehetőséget a szegénységből. Csakhogy ennek – és az ország ipari szárnyalásának – megvan a sötét oldala, a környezet egyre rosszabb állapota, amely immár magát az élelmiszertermelést fenyegeti. (A kínai városok kilencven százalékában kimondottan egészségtelen a levegő.) Egy friss kutatás szerint, amely elsősorban az ország keleti tartományaira (Anhuj és Sanghaj) koncentrált, a környezet szennyezettsége immár több helyen visszafordíthatatlan károkat okozott. Ez történt például a Chao-tónál, ahol az elmúlt években a nagy mennyiségű, a talajvízbe mosódott műtrágya miatt elképesztő méretekben elszaporodott a zöldalga és kipusztult a tó körüli halászközösség megélhetését adó halállomány. A tó ökoszisztémája helyrehozhatatlanul károsodott, és a környékbeli mezőgazdasági termelés is akadozik, a vízhiány miatt.

Az űrből is látszik az algatenger - Kép: NASA

De nemcsak itt jelentkezik a probléma, hanem a termőtalaj megújulási képességében is. A nyolcvanas évektől ugyanis a kínai gazdálkodók egyre nagyobb mennyiségben kezdtek el műtrágyát és növényvédő szereket használni.  (Bár a biotermelés nem sokkal rosszabb.) 2004-től ráadásul csak romlott a helyzet, mert a kínai állam ettől kezdve nagyvonalúan szubvencionálta ezek használatát. (A régióban használják fel a világon termelt összes műtrágya hatvan százalékát!)

A kutatás brit és kínai szerzői szerint a keleti tartományok mezőgazdasági területeinek állapota annyira leromlott, hogy a közeljövőben a földterület jelentős része (70-90 százaléka) alkalmatlanná válik intenzív földművelésre. A FAO előrejelzések alapján termőföldjeink közel harmada pusztulásnak van kitéve – erózió, tömörödés, a talaj burkolása, szikesedés, szerves anyag és tápanyag kimerülés, savasodás, szennyezés – a nem fenntartható talajművelési módszerek miatt. Ha nem változtatunk a tendencián, akkor az egy főre jutó megművelhető, termékeny talaj mennyisége 2050-re csak egynegyede lesz az 1960-as szintnek. Ahhoz, hogy a folyamatot legalább fékezni lehessen, a kínai kormányzatnak a fenntartható művelési módokat kellene támogatnia. Csakhogy ezt nagyban akadályozza, hogy a farmerek Kínában még mindig a legszegényebb és legiskolázatlanabb rétegét alkotják a társadalomnak – és utánpótlásuk sincs, hiszen a fiatalok szinte kivétel nélkül a tengerparti ipari metropoliszokban vállalnak munkát.

Miközben az elkövetkező években Kína mezőgazdasági termelése lehanyatlik, a fogyasztása viszont a becslések szerint nőni fog. A FAO és a WHO korábbi becslése szerint a jelenlegi élelmiszerigény 2020-ra a másfélszeresére nő majd (és a növekedés jelentős részét Ázsia generálja).

Megnő tehát az importigény, amire egyébként a távol-keleti ország mármost is erősen rászorul. Kína már most is a világ legnagyobb élelmiszer-importőre: szójából például a világ exportjának hatvan százaléka ide irányul. A várható növekedés pedig felhajtja majd a globális élelmiszerárakat, a gabonák átlagosan 20 százalékkal, a hústermékek pedig 30 százalékkal drágább lehetnek 2020-ra, mint a 2001 és 2010 közti időszakban.

SZÉLLEL SZEMBEN AZ ÖKOTERMELŐK
Sem a jelenlegi piaci viszonyok, sem a kormányzati akciók nem ösztönzik a hazai termelőket, hogy fenntartható módon gazdálkodjanak. A gazdasági válság megtörte a komoly fogyasztói bázis kialakulásának trendjét, így alig-alig fejlődik az ökológiai gazdálkodás Magyarországon. Pedig az ökológiai termékek piaca fellendülőben van egész Európában és a világon.

Véleményvezér

Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon

Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon 

A kormány honlapja szerint összesen négy zebra érkezett Magyarországra.
A Tisza párt nyerte a számháborút

A Tisza párt nyerte a számháborút 

Ki fizeti a masírozókat?
Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett

Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett 

Súlyos orosz légtérsértés történt Litvánia felett.
Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője

Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője 

Nagy kérdés, miként sikerülhetett elmenekülnie a magyar maffiafőnöknek?
Burgonya kilója 30 forintért

Burgonya kilója 30 forintért 

A politikusok kedvence lesz a krumpli, rég lehetett ilyen olcsón osztogatni.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo