Valószínűleg 2015 lesz az eddigi legforróbb év a világon az éghajlati mérések 1880-as kezdete óta - közölte szerdán a Meteorológiai Világszervezet (WMO). A január elejétől október végéig tartó időszakban a globális átlaghőmérséklet jóval magasabb volt, mint bármely azt megelőző 12 hónapban. A kutatók szerint a 2011-től 2015-ig tartó ötéves periódus ugyancsak az eddig mért legmelegebb volt a világban.
A hőmérséklet-emelkedést a Csendes-óceán trópusi felszíni vizeinek felmelegedését okozó El Nino légköri jelenség és az ember okozta globális felmelegedés számlájára írják a szakemberek. A Meteorológiai Világszervezet szerint a január és október közötti adatokra alapozott becslések azt mutatják, hogy a 2015-ös globális földfelszíni hőmérséklet 0,73 Celsius-fokkal haladta meg az 1961 és 1990 közötti átlagot. A 2011 és 2015 közötti rekordidőszak pedig 0,57 Celsius-fokkal volt az 1961 és 1990 közötti átlaghőmérséklet felett. A WMO szerint az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja új magasságokba szökellt. Az északi féltekén idén lépte át először a 400 ppm (milliomod térfogatrész) értéket a szén-dioxid átlagos légköri koncentrációja a tavaszi hónapok során - és ennek háromnegyedét még mindig ingyen engedik ki.
A kutatók rámutattak arra, hogy az ember általi üvegházhatású gázkibocsátás nyomán az éghajlati rendszerben felhalmozódó energia több mint 90 százalékát az óceánok nyelik el. Az 1950 óta mért három legerősebb egyikeként emlegetett idei El Nino hatására a Csendes-óceán trópusi felszíni vizeinek hőmérséklete 1 Celsius-fokkal melegebb az átlagnál. Az előrejelzések szerint a légköri jelenség hatásait még erősebben lehet majd érezni 2016 elején.
Hőhullámok sújtották a világ számos részét: India több területén 45 Celsius-fok felett volt az átlagos maximális hőmérséklet. Ugyancsak szélsőségesen forró időszakokat élt meg Európa, Észak-Afrika, a Közel-Kelet és más területek is. A WMO szerint az elmúlt öt év szélsőséges időjárási jelenségei, különösen a magasabb hőmérsékletekhez kötődők előfordulási gyakorisága jelentősen megnövekedett az ember okozta klímaváltozás eredményeként.
Szárazság, áradások, viharok és más hasonló, klímaváltozás által gerjesztett természeti csapások gyakorisága és erőssége is nőtt az elmúlt 30 évben, állapították meg az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) szakértői, akik egyúttal a párizsi klímacsúcs kapcsán arra hívták fel a figyelmet, hogy az ezek miatti mezőgazdasági károk sok fejlődő országban az élelmezésbiztonságot fenyegetik. A FAO most publikált tanulmánya szerint a természeti katasztrófák (beleértve a klímaváltozás által okozottakat is) átlagos éves előfordulása a 2003 és 2013 közötti időszakban szinte a duplája volt a 80-as években mérthez képest. Ezzel globális szinten 1,5 milliárd dollár veszteséget okozva a gazdaságnak. (Kalifornia például két év alatt ki fog fogyni az ivóvízből.)
A fejlődő térségben a növénytermesztés, állattenyésztés, halgazdálkodás és az erdészet mintegy 25%-ban részesül a negatív hatásokból. Az aszályok utóhatása már több mint 80%-ban a mezőgazdaságban csapódik le. Egyértelműen kijelenthető, hogy a természeti csapások, kiváltképp a szélsőséges időjárás, folyamatosan éreztetik erős hatásukat a mezőgazdaságra és ezáltal akadályozzák az éhezés és szegénység felszámolását és a fenntartható fejlődést. A helyzet pedig várhatóan csak tovább romlik, ha nem teszünk lépéseket a mezőgazdasági szektor ellenállóbbá válása érdekében.
„A nemzetközi közösség elkötelezte magát az ügy érdekében, gondoljunk a fenntartható fejlődési célokra és az előttünk álló párizsi klímakonferenciára,” mondta José Graziano da Silva FAO főigazgató. Hozzátéve, hogy „e globális célok eredményei csak a legfrissebb adatok révén válnak mérhetővé. A célzott, szektor-specifikus információ jelentősége pedig még nagyobb.”
A mezőgazdasági termelésben tapasztalt kiesésekért mintegy 90%-ban felelős a száraz időjárás pusztító hatása a szubszaharai Afrikában, ahol ráadásul ezen szektor adja a GDP negyedét, a mezőgazdasági feldolgozóiparral együtt pedig a felét. Óvatos becslések szerint az aszályok okozta teljes veszteség a növénytermesztést és állattenyésztést együtt vizsgálva, 1991 és 2013 között meghaladta a 30 milliárd dollárt.
A száraz időjárás Kenyában oda vezetett, hogy 2008 és 2011 között az élelmiszer-feldolgozó ipar, főleg a malomipar és a tea- és kávéfeldolgozó szektor, komoly visszaesést szenvedtek el. Mindeközben Ázsiában áradások és trópusi viharok tomboltak. Az öt évvel ezelőtti pakisztáni áradások közvetlenül érintették a gyapottisztító, a rizsfeldolgozó és a cukorágazatot, csökkentve az ország kivitelét az első kettő termékből. Pakisztánban a teljes kár (10 milliárd dollár) fele az agráriumot terhelte.
Az áradások tehetők felelőssé a növénytermesztésben jelentkező károk több mint feléért, míg az állattenyésztést leginkább az aszály, a halászatot trópusi viharok sújtják, az erdőgazdálkodást a viharok és áradások érintik a legrosszabban.
A kiesések a termelésben egyúttal a munkanélküliséget is növelik, csökkentve az amúgy is instabil helyzetű családok, családi gazdaságok jövedelmét. A már említett pakisztáni áradások 4,5 millió munkást érintettek – kétharmaduk a mezőgazdaságban dolgozott és többségüknek megfeleződött a várható jövedelme. Ennek ellenére 2003 és 2012 között a teljes fejlesztési támogatások csupán 4,2 %-a irányult erre a területre – míg az ENSZ által ideálisnak tartott arány 10 % lenne. A beruházások a katasztrófák kockázatainak csökkentésébe kirívóan alacsony szinten vannak: a globális támogatások 0,4 %-át jelentették 2010 és 2011-ben.