Valami nagyon bűzlik az alma körül

Drasztikusan csökkent idén márciusban az alma ára, pedig a gazdák mintegy 350 ezer tonna gyümölcsöt tároltak el a magasabb ár reményében. A szakértők találgatásba fogtak, hogy mi okozhatta a magyar termelők óriási anyagi veszteségét.

Munkaerőpiac és demográfiai kihívások: hogyan támogatható az aktív 50-60+ korosztály munkaerőpiaci részvétele, és milyen gazdasági értékteremtő megoldásokra van szükség?

Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026

Vegyen részt Ön is!

Részletek >>

Kép: Pixabay

Hiába volt ősszel - az előző évhez képest - kevesebb a betárolható alma, tavaszra mégis 100 forintra esett vissza a magyar gyümölcs ára, mintha dugig lennének a tárolók almával. A Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) kételkedve áll a történtek előtt, hiszen kalkulációja szerint a mintegy 350 ezer tonna tárolókapacitásba tavaly a kedvezőtlen időjárás miatt csak 150 ezer tonna magyar almát tudtak betárolni a gazdák, tehát a tárolók nem lehetnek tele „magyar” almával. Az adatok viszont azt mutatják, hogy tele vannak a tárolók. A társaság szerint a csökkenő mennyiség elértéktelenedése egy piaci nonszensz, és a háttérben pedig nem átlátható, zavaros tranzakciók állnak.

Az uborka is olcsóbb lehetne
Áfacsalás tekintetében igencsak fertőzött a zöldség-gyümölcs ágazat, becslések szerint évente mintegy 60 milliárd forint esik ki a költségvetésből a csalások miatt. A szakmaközi szervezet alelnöke szerint ha náluk is csökkentenék az áfát, megszűnhetnének a körhintacsalások.
Míg 2014-ben Magyarországon 900 ezer tonna almát takarítottak be a gazdák, tavaly mindössze felére esett a terméshozam, amelyből mindössze 150 ezer tonna volt tárolásra alkalmas minőségű. A piaci tendenciák alapján a csökkenő mennyiségnek emelkedő árakat kellett volna eredményeznie, így a termelők joggal számítottak arra, hogy betárolt almáikat jó feltétekkel értékesíthetik majd tavasszal. Várakozásaikkal ellentétben mégis csak veszteséget termeltek és a tavaly tavaszi kilogrammonként 190 forintos nagykereskedelmi árral szemben idén 100 forintra visszaeső ár épphogy csak a tárolás költségeit fedezi.

„A jelek szerint az alma jelenleg nem a normál piaci trendek szerint változtatja az árát és 200 ezer tonna magyarnak nevezett gyümölcs sajnos nem látható módon jelenik meg a kereskedelemben. Bár az EKAER rendszer nyomon követi a kamionokat, papírok, származási lapok ellenőrzése nélkül mégis ki lehet játszani a folyamatokat. Így lehetséges, hogy a hazai gazdák nem tudnak tervezni és a külföldi alma magyarként kerülhet be a hazai értékesítési rendszerbe” – magyarázta el Kasztovszky Zoltán, az MKSZN ügyvezető igazgatója, aki szerint ezért fontosnak lenne a Magyarországra érkező gyümölcsök piacra jutásának nyomon követése, és nyílt tranzakciókat szorgalmaz, amellyel megelőzhetőek lennének a fentiekhez hasonló, gazdasági károkat okozó visszaélések.

Az egész áfát csökkenteni kellene
A sertésáfa csökkentése kapcsán újra napvilágra került a magyar adórendszer legnagyobb gondja: a túl magas áfakulcs. Európa legmagasabb forgalmi adója ugyanis adóelkerülésre ösztönzi a vállalatokat, a feketegazdaságban eltűnő pénz mennyisége több százmilliárd forintra tehető.

Véleményvezér

Azon morfondírozik a világ, hogy nézhette be ennyire Trump az iráni háborút

Azon morfondírozik a világ, hogy nézhette be ennyire Trump az iráni háborút 

Lehet, hogy a világ legértelmetlenebb háborújának vagyunk tanúi.
Romániának semmi baja az ukránokkal

Romániának semmi baja az ukránokkal 

Románia nagy üzleteket köt Ukrajnával.
A 22 magyar borvidékből már 21-et megtámadott a halálos amerikai szőlőkabóca

A 22 magyar borvidékből már 21-et megtámadott a halálos amerikai szőlőkabóca 

Halálos járvány pusztít a magyar szőlőkben.
Kétpártrendszer felé halad az ország

Kétpártrendszer felé halad az ország 

Politikatörténeti különlegesség előtt áll Magyarország.
Sorban állás az ukránok drónjaiért

Sorban állás az ukránok drónjaiért 

Most már Ukrajna segíti Irán ellen az USA-t.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo