Az El Nino (spanyolul: a kisded) ciklikusan jelentkező természetes éghajlati jelenség, a keleti Csendes-óceán egyenlítői térségének felmelegedése, amely a trópusi tengeráramlatokkal és szelekkel áll összefüggésben. Amikor 2-7 évente felbukkan, akkor eltérő intenzitással ugyan, de az egész bolygón megváltoznak a hőmérsékleti és csapadékviszonyok.
Idén ismét számítani lehet az El Niño megjelenésére, amikor az egyenlítői térség óceáni áramlásai megváltoznak, ennek hatására pedig egyes partszakaszokon hatalmas esőzések, míg Afrikában pusztító szárazság alakul ki. A Csendes-Óceán hőmérséklete helyenként már most 2,8 fokkal melegebb az átlagosnál, így az amerikai Óceán- és Légkörkutató Szervezet (NOAA) előrejelzése szerint idén az eddigi egyik legerősebb El Niñóra lehet számítani - ezért is kapta a Bruce Lee nevet. A jelenség a nagy gabonatermő területekre is komoly hatással lehet, amit jól mutat, hogy az eddigi legpusztítóbb, 97-98-as El Niño okozta időjárási katasztrófák és súlyos élelmiszerhiány több tízezrek halálát okozta.
Az El Nino világszerte felmelegedést okoz – 1998 rekordév volt és 2015 is csaknem bizonyosan az eddigi legforróbb év lesz. (Ilyen meleg még sose volt, mint ebben az évben,) Az előrejelzések szerint Dél-Amerika tengerparti vidékein 6-9 hónapon át erős esőzés és áradás várható, Indonéziában és Ausztráliában pedig ismét szárazság jön. Klímaszakértők szerint a globális felmelegedés tovább erősíti a természeti jelenséget. Az El Nino eddig a legpusztítóbb rendre 1997-1998-ban, 1982-83-ban és 1972-73-ban volt.
„A jelenségre valóban érdemes odafigyelni, hiszen ha fontos termőterületek esnek ki a művelés alól, az globális szinten is a készletek csökkenését okozza. Egyelőre azonban túlzottnak tartom az aggodalmat, hiszen a kedvező terméshozamoknak köszönhetően a gabonakészletek - elsősorban a búza és kukorica vonatkozásában - öt év átlagában a legmagasabb szinten vannak. Ezzel együtt a kereslet is csökkent, hiszen a tartósan alacsony kőolajár miatt a növényi alapú üzemanyagok előállítása pillanatnyilag nem nyereséges, ez pedig érezhetően visszaveti a kukorica iránti igényt” - tájékoztatott Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője. (Magyarországon is éppen ezt, a mezőgazdaság húzóterményének számító gabonát érinti a legrosszabbul a klímaváltozás.)
„A téli csapadékmennyiség és a vetések tavaszi állapota alapján jobban lehet majd látni, hogyan alakulnak a jövő évi készletek, egyelőre azonban rövid távon semmiképpen nem indokolt komolyabb áremelkedés, hiszen a globális készletek gyakorlatilag a következő egy évre fel vannak töltve. Nem érdemes tehát nagyobb mennyiséget bekészletezni arra számítva, hogy később jóval drágábban lehet majd értékesíteni a termést” - tanácsolja a szakember.
