Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi szervezete, a FAO most megjelent „Globális trendek és kilátások 2018-ig a trágyakeresletben” (World fertilizer trends and outlook to 2018) kiadványa alapján évi 1,8 %-os növekedés várható az igények terén a periódus végéig. Mindeközben „a trágyázáshoz használt termékek, vivőanyagok és alapanyagok kapacitása is tovább nő világszerte,” állapítja meg a jelentés.
Ahogy az előállítási kapacitások meghaladják a keresletet, a globális kínálati mérlegben – szakkifejezés a rendelkezésre álló mennyiség és az aktuális kínálat közti relációra – a nitrogén, foszfát és kálium-karbonát, a három leggyakrabban alkalmazott talajdúsító esetében is emelkedés várható a kapacitásokban. A trágyázás azonban csak egy a lehetőségek közül a talaj kimerülő nitrogénraktárainak feltöltésére. Annak ellenére, hogy a túlzott nitrogénhasználat pazarló és a vízkészletek szennyezésével járhat, a trágyázás robbanásszerű elterjedése a második világháborút követően jelentősen hozzájárult a mezőgazdaság termelékenységének javulásához. (Bár a biotermelés nem sokkal rosszabb.)
Egyes extrém esetekben a mértéktelen trágyázás nyomán a lerakódott nitrogén károsította a talajt vagy épp a vízkészletek sérültek. A másik végletre példa a szubszaharai Afrika térsége, ahol a nem kielégítő trágyahasználat miatt a talaj tápanyagkészlete kimerült, talajdegradáció és csökkenő termésátlagok váltak jellemzővé.
Nitrogén: növekedés és nagyobb volumen
A nitrogéntrágya-kereslet legnagyobb mértékű, 4,6 %-os élénkülése a szubszaharai Afrikában várható. Mivel a térségben jelenleg kevés trágyát használnak, ez 2018-ban abszolút számokban mérve is csak 340 000 tonna nitrogénigény-többletet jelent majd a tavalyi szinthez képest, ami a globális növekedés alig 5 %-a.
Az észak-amerikai kontinens várhatóan 300 000 tonnával több nitrogéntrágyát használ föl 2018-ban, ami 0,5 %-os évi emelkedést jelent, miközben Nyugat-Európában 50 000 tonnával kevesebbre lesz szükség, olvasható a FAO jelentésében.
Új utak az egészséges talajért
A FAO „Megóvás és növekedés” (Save and Grow) című kézikönyve és a „Közös jövőkép a fenntartható élelmiszertermelésről és a mezőgazdaságról” (Building a common vision for sustainable food and agriculture) első alapelve tartalmaznak ajánlásokat arra, hogyan óvjuk meg a talajt, miközben kevesebb beavatkozással fenntartható módon javítjuk a termésátlagokat, mondta Clayton Campanhola, a FAO Növénytermesztési és –védelmi egységének igazgatója.
A helyi igényeknek megfelelő vetésforgó, a mulcsozás és a trágyázás mind hozzájárulnak a talaj nitrogén-készleteinek helyreállításához. Egyes növények, például a hüvelyesek, mint a szójabab, gyökerében tálalható mikroorganizmusok a nitrogént a levegőből kivonva elérhetővé teszik azt más növények számára. A FAO által kifejlesztett módszerek segítségével növények akár jelen időben is megfigyelhetők, ezzel a tényleges szükségletek alapján hozható döntés a trágyázás mértékéről. A méréses módszerek alkalmazásával csökkenthető a keletkezett hulladék és a nitrogén okozta károsodás is.
