Alapjaiban változott meg a harmadik országbeli munkavállalók magyarországi foglalkoztatásának rendszere.

Az egyre gyorsabban növekvő, kedvező árú és technológiailag fejlett kínai import fokozódó versenynyomást gyakorol az osztrák vállalatokra.

Harmadik országbeli kollégák itteni foglalkoztatása sokkal több annál, mint sima HR-adminisztráció.

A bankok többsége nem várt egy percet sem, már január első napján meghirdette a maga munkáshitelét.

A szakmát tanuló fiatalok által felvehető munkáshitel feltételeinek módosítását sürgette a Mi Hazánk Mozgalom végrehajtás- és hitelügyi szakpolitikusa.

Jelentős konkurenciát támaszt a személyi kölcsönöknek a januártól induló munkáshitel.

Megjelentek a dolgozó fiataloknak szóló munkáshitel részletszabályai.

Mivel a munkáshitelt csak fiatalok vehetik fel, így valószínűleg inkább kiegészíti a személyi hitelek piacát, ahol általában idősebbek a hitelfelvevők.

A fiatalok szja-mentessége még vonzóbbá teheti a diákmunkát, a 25 év alattiak ugyanis mentesülnek a személyi jövedelemadó megfizetése alól.

A háború kitörése óta mintegy tízezer ukrán menekült kereste meg a Prohuman valamely információs pontját; 2500 menekült jelezte munkavállalási szándékát, közülük mintegy 800 fő interjún is részt vett, közel 400 ember pedig már munkába is állt. A Safe in Hungary weboldalon – a regisztráció után – minden Magyarországon működő vállalat  hozzáférhet ahhoz a listához, amely tartalmazza az Ukrajnából hazánkba menekült, munkát kereső emberek adatait. A rendszer természetesen biztonságosan, a személyi adatokra vonatkozó minden jogszabályt betartva működik.

„A vonalkódok mögött" címet viseli az Oxfam új kampánya, mellyel a szupermarketekre igyekszik nyomást gyakorolni, hogy vonják ki polcaikról azokat a termékeket, melyeket a munkások és mezőgazdák kizsákmányolásával állítottak elő.