Rengetegen szenvednek a nekünk szánt finomságokért

Az élelmiszeripari világmárkák igyekeznek profitálni a tengeri ételek iránti keresletből. De nehéz olyan beszállítókat találniuk a harmadik világban, melyek megfelelnek a multik etikai normáinak. A Nestlé lép először?

A thaiföldi halász-szektor és tengeri étel-kereskedelem a globális élelmiszeripar gyönge pontja. Az országban ugyanis az emberi jogok folyamatos megsértésével folyik a tengeri élőlények kifogása, feldolgozása és szállítása. A munkaerőt szörnyűséges körülmények között foglalkoztatják. A nyugati világ szemszögéből nézve ebben az a gikszer, hogy az emberi jogi vétségektől ódzkodó multikat olyasmibe vonják be, ami egyébként számukra tabu: ellátási láncukban, beszállítói hálózatukban megengedhetetlen, a cég etikai kódexének ellentmondó praktikák történnek.

Sajnos a tengeri herkentyűkkel foglalkozó nyugati cégek mindegyike érintett a dologban. Vagyis az összes jelentős élelmiszeripari óriáscég, Amerikai és európai tulajdonban lévők egyaránt - írta a The New York Times. A fejlett világ viszont már elvárja, hogy a cégek az ellátási láncuk egészében gondoskodjanak az etikai normák betartásáról. Így ha a cégek meg akarják őrizni jó hírnevüket, ezeket a beszállítókat ki kell zárniuk termelői folyamataikból, vagy legalábbis biztosítani az érintetteket arról, hogy már megkezdték a kihágások felszámolását.

Legjobb helyett legrosszabb gyakorlat 

A világ legnagyobb élelmiszergyártójának számító Nestlé volt az a vállalat 2015 végén, amely bátran felfedte a tényeket egy jelentésben. Mik kifogásolhatók?

Kép:Freeimages.com

Thaiföldön a cégek:

  • megtévesztő ígéretekkel és munkaköri leírásokkal szerződtetnek munkásokat.
  • nem kötnek velük szerződést, így törvénybe ütköző bánásmód esetén nincs lehetőség jogorvoslatra.
  • életveszélyes körülmények között dolgoztatják őket a hajókon, a pakoló, csomagoló és szállító üzemegységekben egyaránt.
  • fizikai erőszakot is alkalmaznak az alkalmazottakkal szemben.
  • előfordul, hogy gyerekmunkásokat is bevonnak a feladatokba.
  • nem nyújtanak megfelelő orvosi és gyógyszeres ellátást, márpedig a sérülések gyakoriak. A sebek elfertőződnek.
  • megerőltetően hosszú műszakokban hajszolják a munkásokat, egy munkanap 16 órás. (Vagyis ha reggel 5-kor kezdenek, este 9.30-ig kell igázniuk, ha félórás ebédszünettel számolunk.)
  • nagy normákat, kvótákat kell teljesíteniük. Ha nem dolgoznak elég keményen, feletteseik ordibálnak velük.
  • gyakoriak a halálesetek. A halászok beleakadnak a kivetendő hálókba, azok kihúzzák őket a nyílt vízre és ott eltűnnek, megfulladnak. Senki nem ugrik utánuk.
  • nem szállítják vissza a holttesteket a szárazföldre. Még aki a fedélzeten hal meg, azokat is egyszerűen a hullámok közé hajigálják.
  • a megvásárlásukra fordított pénzt levonják bérükből, akárcsak az elszállásolásuk és élelmezésük költségeit.
Az áldozatok elsősorban kambodzsai migránsok, akik a nyomor elől menekülnek hazájukból, jobb munkalehetőségek után kutatva. A határon embercsempészek szöktetik át őket, és mivel fizetni nem tudnak eme illegális "szolgáltatásért", jövendő bérükből vonják le az embercsempészek a jussukat. A határon egyébként hamis iratokkal is ellátják őket. Thaiföldön aztán legtöbbször egyenesen a hajókapitányoknak adják el őket.

Mivel a thaiföldi halászipar valóságos boomon, azaz sikerperióduson megy keresztül, pörög a termelés, nő a forgalom.

Valami elindul?

A Nestlé ígéretet tett arra, hogy 2016-ban új követelményeket fog támasztani már meglévő és potenciális beszállítóival szemben a fenti problémákkal kapcsolatban. A cég azt is tervbe vette, hogy auditorokat szerződtet, aki ellenőriznék, az alvállalkozók teljesítik-e az új kritériumokat. A Nestlé azt is hangsúlyozta, kötelességének tartja, hogy iparági vezető szerepéhez méltóan utat mutasson a problémás munkakörülmények rendezésében, mely remélhetőleg pozitívan hatna a szektor többi szereplőire is, melyek ugyancsak hasonló feltételeket léptetnének életbe.

A Nestlét egy 2014 decemberében megjelent kritika indította arra, hogy lépjen a témában. A Verité nevű szervezet akkor sok olyan embert talált, akik elmondhatatlanul siralmas körülmények között dolgoztak olyan thaiföldi cégeknek, melyek szállítmányai a Nestlé gyáraiban és termékeikben kötöttek ki. A Verité helyszíni vizsgálata közel 100 embert interjúvolt meg, nemcsak a kihasznált-kiszolgáltatott munkásokat (sőt főleg őket nem, mert nem engedték a feljebbvalóik, hogy beszéljenek), hanem inkább hajótulajdonosokat, rákfarm-üzemeltetőket és más munkakörökben dolgozó szakembereket is.

Az elmúlt hónapokban a thai kormány is igyekezett megszigorítani az ellenőrzését az országhatárnak és a hajóknak, de a kritikusok úgy vélik, szinte lehetetlen akkorára duzzasztani a rendvédelmi erőket, hogy azok hathatósan monitorozni tudják a népes halászipari flottát.

A The New York Times rámutatott, hogy novemberben olyan rendelet is született, mely a 30 tonnánál nagyobb halászhajóktól megköveteli, hogy olyan eszközt szereljenek be, mellyel lehetővé válik pozíciójuk, mozgásuk követése a hatóságok számára.

A divatipar is küzd hasonló gondokkal, ott az a terv, hogy egy címke segítsen a gyermekmunkásokon.

Már perelték a Nestlét ezért
2015 augusztusában a Hagens Berman ügyvédi iroda csoportos keresetet nyújtott be a svájci élelmiszer óriás ellen, azzal vádolva a céget, hogy Fancy Feast nevű macskaeledelének előállítása során kényszermunkások is alkalmazásra kerültek.
Az amerikai törvények megkövetelik, hogy ha kényszermunka fordult elő a termelési folyamatban, azt feltüntessék a terméken. Ilyen mondatot persze egyetlen brand sem akar kiírni a portékája csomagolására! A Nestlé Purina sem teszi. A Hagens Berman úgy érvel, ezzel jogsértő magatartást követ el.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo