Sosa Wagner spanyol képviselő az internetről szóló jelentésében azt kéri, hogy az internetes kormányzás alapja a köz-és magánszféra partnersége legyen. „Az internet egy közhasznú, globális árucikk" - mondta a képviselő.

Az emberi jogi albizottság elnöke a június 2-i meghallgatáson arra bíztatta az európai vállalatokat, hogy csatlakozzanak a Globális hálózati kezdeményezéshez (Global Network Initiative). A kezdeményezés célja, hogy aláírói ellenálljanak azon kormányok erőfeszítéseinek, amelyek a nemzetközi normákat megsértő cenzúrába és megfigyelésbe akarnak bevonni internetes cégeket.

Internet az emberi jogokért

Andrew Puddephatt, a Global Partners & Associates nevű, szerte a világon jó kormányzást és a hatékony, demokratikus gyakorlatokat terjesztő cég alapítója azt mondta, az internet egy fejlődő, kormányok, vállalatok és technológiák által formálódó transznacionális ökoszisztéma. „Az internet felhasználóit képviselve az emberi jogok védelmének hatalmas lehetőségeit hordozza magában, de jelentős kihívásokkal is szembe kell néznünk" - tette hozzá. Puddephatt arról is beszélt, hogy az internet a szólásszabadság demokratizálásához vezetett, vagyis ez ma már nemcsak az elit körök előjoga, hanem az egész társadalomé. Az emberi jogok ellenségei a cenzúra kifinomult és rejtett eszközeit vetik be - mondta. A szakértő azt tanácsolta az EU-nak, hogy nemzetközi fórumokon fellépve gyakoroljon nyomást az internettel visszaélő országokra. A speciális informatikai részterülethez értő szakértők kiképzése mellett az EU nyújtson pénzügyi támogatást az emberi jogi civil szervezeteknek - javasolta Puddephatt.

Egyre gyakoribb az webcenzúra

Lucie Morillon a Riporterek határok nélkül nevű civil szervezet képviselője azt mondta, hogy a bloggerek, az „internetes szabad gondolkodók" és az aktív internetezők a zárt országokról is tudnak számunkra független információt szolgáltatni, valamint azt is hozzátette, hogy az internet-cenzúrát alkalmazó államok száma drasztikusan emelkedett. „Az informatikai cégek gyakran nehéz helyzetben vannak, mert a kormányok ellenőrző eszközöket és szigorúságot követelnek" - mondta. Kritikájának hangot adva Morillon megjegyezte, hogy a cégek, például a Yahoo! és a Microsoftot behódolnak a cenzúrát előíró államok követeléseinek. Elismerően nyilatkozott viszont a Google-ről, hogy vette a bátorságot és nemrég megtagadta Kínától a weboldalak blokkolását.

A Nokia is beismerte, hogy hibázott

A Nokia Siemens telefontársaság nevében nyilatkozó Barry French kifejtette, hogy Iránban lehetővé tették a mobil hálózatok jogszerű lehallgatási, de elismerte, hogy a cég a technológia ellenőrző központoknak történő átadásával hibát vétett. Az EP állásfoglalásában kritizálta a céget, amiért lehetővé tette Teheránnak a mobiltelefon lehallgatásokat. 2009-ben a Nokia leállította megfigyelőközpontoknak nyújtott szolgáltatását és felülvizsgálata a lehallgatásokkal kapcsolatos tevékenységét. „Felelősségünk, hogy az általunk szolgáltatott technológia ne sértse, hanem elősegítse az emberi jogokat" - hangsúlyozta Barry French.

Kína napjaink legszigorúbb internetes rendőre

A Google nevében Simon Hampton elmondta, hogy a Gmail elleni támadások után a vállalat 2010 márciusában úgy döntött, hogy leállítja a Kínából indított keresések cenzúráját, és a google.cn-ről az adatforgalmat a goole.hk-ra irányítja.

A meghallgatáson a Global Internet Freedom Consortium nevű cégcsoportot képviselve Shiyu Zhou a webes keresések blokkolását és szűrését végző Kínát napjaink legszigorúbb internetes rendőrének nevezte és tevékenységét a Berlini falhoz hasonlította. „Manapság talán legnagyobb reményt a globális információs szabadságára az internetes és a műholdas televíziók nyújtják" - tette hozzá.

Laima Andrikienė litván képviselő, az emberi jogi albizottság alelnöke azt mondta, hogy az internet tiltakozásokra és tűntetésekre történő mozgósítás fontos motorjává vált. Az EP-képviselő sürgeti az EU-t és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy nyújtson védelmet a visszaélésekkel szemben.

forrás: EP Sajtószolgálat