A kínai elnök nevének kiejtése egyre inkább tabutémává válik – nemrég például egy több mint ezer éves költemény kevert bajba egy cégvezért, súlyos dollármilliárdokban mérhető kárt okozva, de a kormánypártiak is egyre kevésbé merik nevén nevezni Hszi Csin-ping elnököt.

Nagy többséggel megszavazta vitatott szerzői jogi szabályozási tervezetét szerdán az Európai Parlament plenáris ülése, szigorúbb cenzúra jöhet a nagy megosztóoldalakon a jogvédettnek tűnő tartalmakkal szemben.

Óriási, nagyrészt feltérképezetlen adattömeget jelent a deep web. Az internet sötét oldalát azonban ma már kevésbé használják a bűnözők, és szerepet játszik az internetes cenzúra kikerülésében is.

Egyre látványosabbnak tűnik a Google visszatérése Kínába, írja a Bitport a Bloomberg alapján. Nemcsak cenzúrázott kereső, de felhőalapú szolgáltatás indítására is készülhet az amerikai cég, akik továbbra sem kommentálják az értesüléseket.

A Google azt tervezi, újraindítja a szolgáltatását Kínában, írja az Intercept. A kereső kínai nyelvű változatában le lesznek tiltva a Kommunista Pártnak nem tetsző oldalak és olyan keresőkifejezések, mint a „emberi jogok”, „demokrácia” vagy „békés tiltakozás”.

Manapság az európaiak közel fele (46%), a magyarok pedig több mint fele elsősorban a közösségi médiában olvassa és onnan osztja meg a híreket – általában anélkül, hogy ellenőrizné a forrásukat. Riasztó, hogy felmérések szerint tízből hat (!) hírt elolvasás nélkül osztanak meg. Az Európa Pont beszélgetésén ott volt a digitalizációért felelős uniós biztos is.

Az Európa Tanács tagállamaiban széles körben elterjedt internetes oldalak önkényes elérhetetlenné tétele veszélyezteti a véleménynyilvánítás szabadságát – jelentette ki az Európa Tanács emberi jogi biztosa. 

Az Európai Unió új copyright-szabályozásának előestéjén az érdekérvényesítő szervezetek és a digitális jogokért kampányolók amellett érvelnek, hogy az internet-szolgáltatók rákényszerítése a netes kalózkodás elleni küzdelemre valójában a cenzúra bevezetését jelenti anélkül, hogy a bíróságokat bevonnák a folyamatba.

Számos ország kormánya, például Szaúd-Arábia, Irán és Vietnám még ma is korlátozza polgárai számára az internetes tartalmakhoz való szabad hozzáférést; Észak-Koreában és Burmában a lakosság egyáltalán nem szörfölhet a világhálón. Az internetes cenzúra és az emberi jogok összefüggéséről a képviselők az emberi jogi albizottság 2010. június 2-i ülésén, az információs ágazat szakértőivel vitáztak.

A kínai állami tv megszakította Obama beszédének közvetítését, és az ország internetes híroldalai is kihagyták az amerikai elnöknek a kommunizmusról azóló gondolatait a tudósításaikból.