A cikk eredetileg laptársunk, az mfor.hu oldalán jelent meg. 

Május elején egy kínai techvállalkozó, Wang Hszing egy igen régi, a IX. századból származó klasszikus költeményt posztolt közösségi oldalára - ez önmagában aligha lenne hírértékű, csakhogy a vers egy olyan császáron gúnyolódik, aki könyveket égetett azért, elnyomja a felkeléseket.

"Az elégetett könyvek hamvai még ki sem fakultak, de a Qin dinasztia még gyengébb volt."

Egyes hangok szerint a vállalkozó által közzétett költemény azonban nem a régi dinasztiát csúfolt ki valójában, az emlegetett császár pedig nem más, mint a kínai elnök, Hszi Csin-ping – írja az Economist.

Wang Hszing gyorsan kitörölte a bejegyzést, és az állampárt cenzorai is megszabadultak a kommentektől, ám a vers hatását már túl késő volt megállítani - a vállalkozó érdekeltségi körébe tartozó, elég népszerű e-kereskedelemmel és szállítással foglalkozó Meituan platform részvényei meredeken zuhanni kezdtek. Mindössze négy nap alatt közel 26 milliárd dollárt vesztettek értékükből a papírok, így a becslések szerint a vállalkozó magánvagyona is 2,5 milliárd dollárral csökkent.

Az elnök kritizálása komoly tabu az ázsiai országban - például tavaly Ren Zhiqiang, egy visszavonult ingatlanbefektető Hszi Csin-ping beszédét kritizáló esszéjében lényegében meztelen bohócnak nevezte a vezetőt - nem sokkal később 18 év börtönre ítélték korrupció vádjával.

Jack Ma, az Alibaba alapítójának esete azt mutatja, hogy még a kormányzati szervekkel szemben is kockázatos kritikát megfogalmazni. A mogul a pénzügyi szabályozási környezet ellen emelt szót, ezután nem sokkal leállították a szintén Ma nevéhez kötődő fintech cég, az Ant Group tőzsdei bevezetését.

Mások ennél óvatosabbak voltak. Wen Jiabao, az ország 2003 és 2013 közt hatalmon lévő miniszterelnöke egy makaói újságba írt egy megemlékezést édesanyjáról, amelyben egyebek mellett egy "igazságos és egységes" Kínáról értekezik, amely "tiszteli az emberek szívét". Egyesek szerint az ex-politikus arra akart utalni, hogy jelenleg ez nincs így Kínában, ezért a cenzorok ismételten akcióba lendültek.

Ebben a környezetben nem meglepő, hogy sokszor még a kormányzat támogatói sem szívesen mondják ki Hszi nevét. Az állami média egyes alkalmazottai a csoportos üzenetváltásban csak „Trump”-ként emlegetik, míg társadalmi eseményeken sokszor az elnök nevének kiejtése helyett kínos csendbe torkollik a beszélgetés, vagy olyan kódneveket használnak, mint „tudjukki”, „a nagy első ember”, „a legidősebb testvér”, a „mi nagybátyánk”.

Nem újkeletű

A tabutémák és a cenzúra kérdése egyáltalán nem újkeletű ötlet Kínában, hiszen a jelenlegi elnök építette ki a „nagy kínai tűzfalnak” csúfolt blokádot az interneten, amelynek keretében egyebek mellett olyan nemzetközi techóriások portáljai, mint a Google, a Facebook és a Youtube sem elérhetőek.

2015 decemberében több ezer technológiai vállalkozó és elemző, valamint számos nemzetközi államfő gyűlt össze a dél-kínai Wuzhenben az ország második internetes világkonferenciáján. A megnyitó ünnepségen Hszi Csinping ismertette vízióját a kínai internet jövőjéről. "Tiszteletben kell tartanunk az egyes országok jogát arra, hogy önállóan válasszák ki a kiberfejlesztéseik útját - fogalmazott Hszi, egyúttal arra intve a nemzetközi közösséget, hogy „ne avatkozzon bele más országok belügyeibe”. Senki sem lepődött meg azon, amit hallott, tekintve, hogy Hszi már korábban lefektette annak alapjait, hogy a kínai internet egy külön világgá váljon, amelynek tartalmát az állampárt szorosan figyelemmel kíséri és kezeli. Az erre irányuló törekvések az elmúlt években csak erősödtek, a vezetés egyre nagyobb forrásokat fordít tartalomellenőrzésre – írja a Guardian.

További részletek és érdekességek az mfor.hu cikkében.