Deep webnek az internet azon részét nevezzük, amely a keresőkön keresztül nem érhető el, ezeket az oldalakat csak az url-t ismerő „beavatottak” tudják látogatni. A baljósabb nevű dark web olyan oldalakat jelent, amelyek hagyományos böngészők segítségével sem nyithatók meg, csak titkosított szoftverek kellenek hozzá, mint a titkosított TOR (The Onion Router). A legismertebb ilyen oldalak .onion domain alatt érhetők el.
Charles Carmakal, a FireEye kiberbiztonsági cég alelnöke a CNBC-nek elmondta, a TOR-t és hasonló eszközöket sokan nem bűncselekmények elkövetésére használják, hanem az internetes cenzúra megkerülésére. Több ország kormánya is betiltott bizonyos weboldalakat, a legismertebb internetes cenzúra Kínában van, ahol nyugati hírlapok, közösségi oldalak (Facebook, Youtube, Instagram stb.) elérését is tiltják. Azonban a titkosított böngészők elrejtik a felhasználó IP-címét, azaz földrajzi helyzete meghatározására alkalmas azonosítóját, ezáltal a segítségükkel megkerülhető az országspecifikus cenzúra. A böngésző emellett az internetszolgáltató elől is elrejti, milyen oldalakat látogat a felhasználó (normál esetben a szolgáltató ráláthat a böngészési előzményekre). Ez szintén fontos lehet azoknak, akik olyan diktatúrákban élnek, ahol az állam nem szereti, ha az állampolgárok felforgató oldalakat nézegetnek.
Járőrök a darkweben
A CNBC szerint a dark webet már a korábbiaknál kisebb mértékben használják a bűnözők, hiszen az említett anonimitást hatóságok több országban is kihasználták arra, hogy beépülhessenek a szervezett bűnözői csoportokba és lefülelhessék azokat. A Hansa nevű oldal például az európai drogkereskedelem egyik népszerű felülete volt, amíg a holland hatóság fel nem térképezte, kik állnak az oldal mögött, és le nem foglalta a szervereit. Így 10 ezer olyan személy lakcíme került az Europol kezébe, akik az oldalon keresztül rendeltek kábítószert.
James Chappell, a Digital Shadows brit biztonsági cég egyik alapítója elmondta, a bűnözők a közelmúltban nagyrészt levonultak az olyan, az illegális tevékenységeket nyíltan hirdető darwebes oldalakról, mint a Hansa, a Silkroad vagy az AlphaBay. Ehelyett az illegális tevékenyégeket jellemzően titkosított chatszobákban szervezik, például a Discord vagy a Telegram nevű platformok segítségével.