A képviselők 438:226 arányban fogadták el a javaslatot, amelynek első változatát júliusban még elutasították, és amely egyesek szerint a számítógépes világháló cenzúrázásához vezethet.
A non-profitok és startupok mentesülnek
Mivel a robotok nehezen tudják megkülönböztetni a valódi kalózmásolatokat és a korrekt használatot jelentő tartalmakat (paródiák, mémek, bemutatók), az utóbbiak jó része is törlésre került volna. Hasonló rendszert ma a Youtube használ, és a felhasználók folyamatosan panaszkodnak arra, hogy az oldal rendszeresen töröl például filmkritikákat, szerzői jogok megsértésére hivatkozva. A szabályozás szerint ez vonatkozott volna az egész internetre.
Ez az új verzióban sincs másképp, viszont a start-upok és az innováció ösztönzése érdekében ugyanakkor az EP úgy döntött, hogy a kis- és mikroplatformokat kivonja az irányelv hatálya alól. A Wikipediához hasonló, nem kereskedelmi célú oldalak pedig automatikusan kívül esnének a szerzői jogi szabályzásnak alávetett tartalmak körén. „Ez kedvező jel az európai kreatív ágazatok számára” - mondta Axel Voss jelentéstevő. „Meggyőződésem, hogy ha már elült a vita, az internet ugyanolyan szabad lesz, mint most, az újságírók és alkotók viszont tisztességesebb módon részesülnek a munkájuk teremtette bevételből, és mi magunk sem értjük majd, mitől volt a nagy felzúdulás” - fogalmazott.
Gépi cenzúra
Sokak szerint azonban az új előterjesztés mindössze kozmetikázott változata az előzőnek. Julia Reda zöldpárti képviselő például úgy véli: az új jogi és technikai korlátok bevezetésével a vállalatok nyereségét részesítik előnyben a szólásszabadsággal és azon elvekkel szemben, amelyek nyomán létrejött a ma ismert internet.
A szavazást megelőzően mindkét fél rendkívül intenzív lobbitevékenységet, médiakampányt folytatott. A bírálók elismerik, hogy elavult a 2001-ben életbe lépett uniós szabályozás, de szerintük egyes tervezett rendelkezések veszélyeztetnék az internet szabadságát.
A most jóváhagyott dokumentum fogja képezni az Európai Parlament hivatalos tárgyalási mandátumát a tagországok kormányainak tanácsával és az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetéseken. Az Európai Bizottság illetékes tagjai üdvözölték a döntést, és közölték, hogy még év végéig tető alá szeretnék hozni a végső megállapodást.
