Az Országgyűlés 2015. június 9-i ülésnapján elfogadta a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke szerinti megfeleltetési nemperes eljárásról, valamint egyes igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról szóló 2015. évi LXXI. törvényt, mely a Magyar Közlöny 2015. évi 84. számában jelent meg.Az új előírás alapján a kötelezett a behajtási költségátalány megfizetésére nem köteles, ha az erre irányuló igény érvényesítése során a késedelmét kimenti – írja a Saldo Zrt. blogja.
Ez a módosítás az új Ptk. hatálybalépését megelőzően kötött szerződések tekintetésben is alkalmazható, tehát visszamenőleges hatályú. (Tulajdonképpen az is egy értelmezési hiba, hogy a költségátalány felszámítását kötelezettségként és nem jogként értelmezik.)
Mikor lehetséges?
A kötelezettség kimentésének oka lehet, hogy a kötelezett késve kapja meg a számlát, például a fizetési határidő 8 napban van meghatározva, de csak a 7. napon érkezik meg hozzá a számla. Ilyen ok lehet kisebb cégek esetében az ügyvezető betegsége, ha egyedül ő jogosult a bankszámla felett rendelkezni.
A Saldo szakértőinek álláspontja szerint ilyen ok lehet a körbetartozás is. Kimentési ok lehet, ha a fizetésre kötelezett azért nem kapta meg határidőre az adóhatóságtól a számla áfatartalmát, mert a jogosult szabálytalanul állította ki a számlát, és a NAV a számla kijavítására kötelezte őket. Természetesen ezek csak egyéni álláspontok, hogy ezek közül melyik állja meg a törvényesség próbáját, azt a később kialakuló bírósági gyakorlat fogja eldönteni.
Amennyiben a másik fél a késedelem kimentését elfogadja, akkor értelemszerűen nem terelődhet az ügy bíróságra.
