új Ptk. cikkek

2018. április 27.

Nem akarok tag maradni: hogyan lehet kilépni a kft-ből és a bt-ből?

A korlátolt felelősségű társaság vagy a betéti társaság működése során eljöhet az idő, amikor a társaság tagja valamilyen okból ki szeretne lépni a cégből. A bt. és a kft. esetén különböző lehetőségek vannak arra, hogy a tag megszabaduljon a társasági részesedésétől. Nézzük, hogyan lehet kilépni a kft-ből és a bt-ből.

2018. április 9.

Felmentvény: így vonható felelősségre a cégvezető

Milyen általános szabályokon alapul a vezető tisztségviselők felelőssége Magyarországon? Hogyan alakult a felmentvény jogintézménye az elmúlt évek bírói gyakorlatában? E kérdéseket tekintik át a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper szakértői.

2018. február 7.

Mikor kell kártérítést fizetnie a cégvezetőnek?

Milyen generális szabályokon alapul a vezető tisztségviselők felelőssége Magyarországon? Milyen eseteket fed le a wrongful trading a hazai szabályozási környezetben? A fenti kérdéseket tekinti át Bögös Tímea és Mangliár Vanda, a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper munkatársai.

2018. január 22.

Személyre szabott cégek? Érdemes próbálkozni

Az immár több mint két éve hatályba lépett „új” Ptk. lehetővé tette, hogy a vállalkozások saját képükre formálják szervezetüket és működésük szabályait. A tálcán kínált lehetőség pedig meg is ragadta a jogászok fantáziáját. Olyan extrém ötletek repkedtek a levegőben, mint például, hogy kft. is bocsásson ki részvényt vagy más, tagsági jogot megtestesítő értékpapírt. A cégbíróságok azonban hamar lehűtötték a kedélyeket és kialakították az ún. „státuszszabályok” kategóriáját: a jogszabály rugalmassága ellenére sem lehet eltérni azon szabályoktól, amelyek egy társasági forma jellegadó sajátosságát képezik.

2017. március 31.

Nem mindenért a vezető felel

Az új Polgári Törvénykönyv 2014-es bevezetése óta sok vitát és értelmezési bizonytalanságot okozott a vezető tisztségviselők felelősségének szabályozása. Különösen így volt ez a harmadik személyeknek okozott károkért való egyetemleges felelősség kérdésében, amely végül a törvény felelősségi szabályának módosításához vezetett. Szakértőnk segítségével áttekintjük a vezető tisztségviselők felelősségével kapcsolatos alapvető tudnivalókat.

2017. március 13.

Itt az utolsó pillanat a kft.-knek

A korlátolt felelősségű gazdasági társaságok tulajdonosainak legkésőbb március 15-ig 500 ezer forintról 3 millió forintra kell emelniük a törzstőkét (jegyzett tőkét), kivéve, ha a cég végelszámolás, felszámolás vagy kényszertörlés alatt áll – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

2017. március 6.

Többletmunka és pótmunka – kerüljük el a vitákat

Építési kivitelezési szerződések tárgyalása és a kivitelezés folyamata során sokszor tapasztalt probléma a többletmunka és a pótmunka fogalmának félreértett alkalmazása, amely hosszú, parttalan viták forrása lehet. A félreértések jellemzően abból fakadnak, hogy az új Polgári Törvénykönyv a gyakorlat igényeihez igazodva és a bírói gyakorlat során formálódott fogalommeghatározásokat követve, változtatott a többletmunka és a pótmunka értelmezésén. A KCG Partners Ügyvédi Társulás partnere segít tisztán látni.

2017. február 14.

A brand is segíthet a törzstőke emelésben

Nem feltétlenül kell a tagok pénzbeli forrásait kimeríteni vagy a cég tartalékait felhasználni a kötelező törzstőke emelés teljesítésére. Az apport is lehet megoldás.

2017. február 10.

Mi lesz azokkal, akik nem emelnek törzstőkét?

2017. március 15-e a végső határidő, amikorra a cégeknek az új Ptk. előírásaival összhangba kell hozni működésüket. Kft.-k esetében ez a jegyzett tőke hárommillió forintra való emelését is jelenti, aminek még mindig sokan nem tettek eleget. Mi történik azokkal, akik bukják a határidőt?

2017. február 8.

Alig csökkent a bajban lévő kft-k száma

Már csak néhány hét van hátra a kft-knek a tőke emelésére kapott haladékából, a jelenlegi állapot szerint még 63 ezer cégnek kell sürgősen intézkednie. Egy évvel, ezelőtt, amikor kitolták a végső határidőt, 100 ezer körül volt a tőkekövetelményeknek nem megfelelő kft-k száma az Opten adatai szerint.

2017. január 29.

Mit kell tudni a fogyasztói kezességről?

Aki kezességet vállal más tartozásáért jelentős terhet vállal magára. Az új Polgári Törvénykönyv ezért különleges rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre, ha fogyasztónak számító személy vállal kezességet. Ebben az esetben a fogyasztót terhelő kockázatok mérséklésére törekszik a törvény a fogyasztói kezesség szabályozásával. Mit kell tudni a fogyasztói kezességről?

2016. december 5.

Miért felel a főnök a bíróság előtt?

A cégvezető nem csak saját cselekményeiért tartozik büntetőjogi felelősséggel, hanem közvetve az irányítása és felügyelete alatt álló személyek magatartásáért is. Évek óta jól megfigyelhető tendencia, hogy a büntető jogalkotás olyan irányba halad, amely szigorítja a vezetők büntetőjogi felelősségét. Büntető Törvénykönyvünk több olyan tényállást is tartalmaz, amelynek alanya kifejezetten a vezető, vagy felügyeleti jogot gyakorló személy.

2016. december 3.

Azé a ház, akié a föld? Nem mindig

Rendszerint az épület annak a személynek a tulajdonában van, akié az a földterület, ahol az épület áll. Azonban lehetnek olyan esetek, amikor szükségessé válik, hogy az épület és a telek tulajdonilag egymástól elkülönüljön. Lehetséges-e, hogy a földterület és az épület más-más tulajdonban legyen? Van-e arra lehetőség, hogy a tulajdonos épülete és telke elkülönülten kerüljön be az ingatlan-nyilvántartásba?

2016. november 7.

Nem kell félni a bizalmi vagyonkezeléstől

Sokak számára ismerős lehet a „trust” szó, amely egészen a közelmúltig idegennek tűnhetett a magyar jogrendszer alanyai számára. Többek között ezért is idegenkednek sokan az egyébként számos előnnyel járó ún. bizalmi vagyonkezelés lehetőségétől.

2016. július 21.

Még van ideje a kft.-knek – de már nem olyan sok

Idén márciusban fellélegezhettek azok a korlátolt felelősségű társaságok, amelyek az utolsó pillanatban szerették volna elvégezni a 3 millió forintot meg nem haladó jegyzett tőkéjük rendezését. De a haladék gyorsan fogy.

2016. július 12.

Kidobtam a bérlőmet… hogyan tovább?

Kevés kellemetlenebb dolog létezik a világon, mint a nem fizető bérlőt kirakni az ingatlanból. Ráadásul sem a korábbi Ptk., sem annak bírói gyakorlata nem rendezte egyértelműen, hogy ilyenkor milyen összegű kártérítés illeti meg a bérbeadót. A jelenlegi Ptk. ugyan már szabályozza, hogy mit követelhet ilyenkor a pórul járt bérbeadó, azonban a részletszabályok korántsem kidolgozottak, és sok vitára adhatnak okot – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

2016. június 16.

Így írták át a Ptk.-t

Az alig két éve, 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. több rendelkezését is módosították arra hivatkozva, hogy azok a gyakorlati alkalmazásuk során nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Bemutatjuk a legfontosabb változásokat.

2016. június 13.

Fellélegezhetnek a cégvezetők?

Megváltoztatta a vezető tisztségviselők egyetemleges felelősségére vonatkozó passzust a Polgári Törvénykönyvben a Parlament. Mostantól az egyetemleges felelősségnek akkor van helye, ha a kárt a vezető tisztségviselő szándékosan okozta.

2016. június 8.

Jó hír is van az adócsomagban

A tegnap elfogadott, a jövő évre vonatkozó adócsomag kedvező változást tartalmaz az illeték törvényben. Főleg a Kft.-k tulajdonosai örülhetnek, kevesebb illetéket kell ugyanis fizetniük – hívta fel a figyelmet szakértőnk.

2016. május 31.

Cseberből vederbe: vezetői felelősség újratöltve

Az új Ptk. két évvel ezelőtti bevezetésekor a legnagyobb vihart a vezető tisztségviselők felelősségének újraszabályozása kavarta. A Ptk.-t idén júliusban megint módosítják, és ez érinti a felelősségi szabályokat is. Könnyen előfordulhat viszont, hogy ez több problémát generál majd, mint amennyit megold: a törvénytervezet szerint a vezető tisztségviselő felelőssége akkor is megállapítható lesz majd, ha a kár a társaság szerződésének szándékos megszegéséből ered. Feltehetően új gyakorlati problémákat vet fel a módosított szabály alkalmazása - véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

2016. május 26.

Mire kötelez az előszerződés?

A jog arra is ad lehetőséget, hogy abban állapodjunk meg egy másik személlyel, hogy egymással később szerződést fogunk kötni. Ilyen esetben beszélünk előszerződésről. Mik az előszerződés megkötésének következményei? Kikényszeríthető-e az előszerződés alapján a szerződéskötés? Lehet-e foglalót vagy más biztosítékot alkalmazni az előszerződésben? Szakértőnk megválaszolja a leggyakrabban felmerülő kérdéseket!

2016. május 5.

A dolgozónak belül is tágasabb

Míg a nemzetközi gyakorlatban a munkavállalók motivációjának régóta alkalmazott módja a dolgozók tulajdonosi körbe való bevonása, addig ennek itthoni elterjedését sokáig jogi és adózási akadályok korlátozták. Az adózási és jogi környezet elmúlt években bekövetkezett változásai azonban új lökést adhatnak a részvényprogramok itthoni elterjedésének – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

2016. április 8.

Most már bevédik magukat a cégvezetők

Két éve immár a cégek ügyvezetői is felelnek az általuk vezetett cégek által okozott károkért. A tapasztalatok szerint a cégvezetők „vették az üzenetet” és ezrével kötötték a felelősségbiztosításokat a tevékenységükre.

2016. március 25.

Végre megoldódik a 40 eurós mizéria

Március végétől részlegesen visszamenő hatállyal, megváltoztak a behajtási költségátalány elszámolásának szabályai. A törvény értelmében ezentúl a kötelezettnek csak akkor kell könyvelnie a behajtási költségátalány összegét, ha arra a jogosult igényt tart. Szakértőnk segítségével összegyűjtöttük a legfontosabb változásokat!

2016. március 16.

Nem lesz kötelező a behajtási költségátalány?

Jelentősen könnyítheti a behajtási költségátalány elszámolását és a kapcsolódó bürokratikus terheket egy új törvényjavaslat, amelyről már csütörtökön dönthet az Országgyűlés. A törvény elfogadása esetén a kihirdetését követő napon lép hatályba. A gyors hatálybalépés azért fontos, hogy már a 2015. évi üzleti évi beszámolók elkészítésekor alkalmazni lehessen – hívta fel a figyelmet a Fair Conto Zrt. hírlevele.

2016. március 11.

Nem biztos, hogy jó ötlet volt a haladék

Februárban 4305 társas vállalkozás szűnt meg Magyarországon, kevesebb, mint az elmúlt félév havi átlagában. Ebben segíthetett az is, hogy a kormány egy év haladékot adott a kft.-knek törzstőkésük megemelésére. A gazdaság viszont rosszul járt ezzel.

2016. március 3.

Zálogjog: vissza a start mezőre?

Az alig két éve hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv zálogjogi szabályai felülvizsgálatra szorulnak. Mindez eredménye annak, hogy az új zálogjogi szabályok némelyikére láthatóan negatívan reagált a hitelezési piac, ellentételezésként viszont az új szabályoknak nincs észlelhetően pozitív hatása – foglalja össze a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

2016. március 2.

Még egy évig tart a kegyelem

A kft-k és a civil szervezetek is egy év haladékot kaptak az új Ptk.-nak való megfelelésre. Ennek határideje eredetileg idén március 15-én járt volna le. A döntés értelmében a kft.-knek legkésőbb 2017 tavaszáig kell hárommillió forintra emelniük törzstőkéjüket.

2016. február 29.

Haladékot kapnak a kft.-k

Egy törvénymódosítóban azt kezdeményezik, hogy azok a korlátolt felelősségű társaságok, amelyek törzstőkéje nem éri el a 3 millió forintot, kapjanak egy év határidő-halasztást az új Ptk. alkalmazásához.

2016. február 26.

Még mindig százezer cég van veszélyben

Közel százezer kft. adós még a törzstőke megemelésével a március 15-i határidőig. Ezek a cégek sokak kockáztatnak, mivel a Cégbíróság komoly pénzbüntetéssel sújtja azokat, akik elmulasztják teljesíteni ezt a kötelezettséget.

2016. február 23.

Több ezer céget sodorhat el a tőkeemelés

Több ezer kft. szűnhet meg a március 15-éig esedékes kötelező törzstőkeemelés miatt. A két éve hatályba lépett új polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseivel ugyanis összhangba kell(ene) hozni a cégek létesítő okiratait.

2016. február 15.

Nemcsak készpénzzel lehet megoldani a tőkeemelést

Nemcsak a tőke tényleges befizetésével lehet megoldani a március közepéig esedékes kötelező tőkeemelést, mutatjuk milyen más módozat lehetséges. De azonnal lépnie kell az érintett társaságoknak.

2016. február 15.

Vételi jog: így lesz minden rendben

Társaságok tagjai között gyakori üzleti megoldás vételi jog (ún. opció) kikötése, amely számos üzleti érdeket képes támogatni. Több jogi korlát nehezíti azonban a dolgot, amelyre a feleknek figyelniük kell, ha az esetleges csapdahelyzeteket el akarják kerülni – a HVCA (Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület) szakértőivel megyünk a téma mélyére.

2016. február 12.

Csúnya fordulatot hozhat a kötelező tőkeemelés

Januárban 3596 vállalkozás szűnt meg Magyarországon. Hosszú idő óta először fordul elő, hogy kevesebb megszűnést regisztrál a havi cégstatisztika, mint egy évvel korábban. Egyetlen hónap adataiból persze nem lehet trendfordulóra következtetni, de az alaptendenciák arra utalnak, hogy idén a riasztóan magas megszűnési ráta végre csökkenhet. A kft.-k kötelező feltőkésítése ugyanakkor még közbeszólhat.

2016. február 8.

90 ezer cégnek fel kéne kötnie a gatyát

Vészesen közeledik a határidő, amikorra a kft-k, és rt-k okiratát kötelezően az új Ptk. rendelkezéseihez kell igazítani. 90 ezer cég viszont még mindig nem kezdett neki ennek a folyamatnak, pedig csúnya büntetés lehet a vége a késlekedésnek – figyelmeztet az RSM-DTM szakértője.

2016. február 2.

Amire vigyázni kell az „egyforintos” szerződéseknél

Gyakran fordulnak elő az úgy nevezett „egy forintos” szerződések, amikor egy üzletrészt, céget vagy egyéb vagyontárgyat jelképes összegért ad el az egyik fél a másiknak. Csakhogy ennek van egy komoly veszélye.

2016. január 29.

Kötelező cégmódosítás: a szakértő válaszol

Még mindig ezrével vannak olyan kft-k, amelyek nem tettek eleget az új Ptk. által kötelezővé tett tőkeemelésnek, pedig egyre közelebb kerül a határidő. Ezzel kapcsolatban dr. Garancsy Georgina ügyvéd ad választ az ezzel kapcsolatban felmerülő leggyakoribb kérdésekre.

2016. január 18.

Változhat a cégvezetők felelőssége

Máris módosítaná a Ptk.-t a kormány, így változhatnak a vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozó szabályok. Az új Ptk. előkészítését irányító Vékás Lajos jogászprofesszor nyílt levélben tiltakozik az igazságügyi miniszternél.

2016. január 12.

Hogyan változnak az elévülési szabályok az új Ptk.-ban?

Szemben a korábbiakkal, az új Ptk. alapján már sem a követelésre emlékeztető írásos felszólítással, sem a tartozás engedményezésével nem lehet meghosszabbítani az elévülési időt.

2016. január 12.

Százezer magyar cégnek vészesen fogy az ideje

Másfél év telt el az új Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-i bevezetése óta, aminek az egyik legjelentősebb változása a Kft. tőkekövetelményeinek változása volt. Ami érdekes adat, hogy még mindig nagyon sokan nem tettek eleget a tőkekövetelményeknek. Mutatjuk, mi a teendő.

2015. december 11.

Több tízezer cégnek vészesen közeledik a határidő

Bár napról napra csökken az érintett cégek száma, jelen pillanatban még mindig közel 130 ezer olyan kft. van Magyarországon, amelyik nem tett eleget annak az előírásnak, hogy 3 millió forintra emelje törzstőkéjét. Pedig már csak három hónap van hátra a szankciókat maga után vonó határidőig.

2015. december 9.

Közeledik a kötelező törzstőke emelés – Milyen módon teljesíthetik a cégek?

Talán már minden érintett tud róla, hogy a korlátolt felelősségű társaságoknak legkésőbb 2016. március 15. napjáig meg kell felelniük az új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek. Nagyon sok kft. esetében e kötelezettség egyben azt is jelenti, hogy törzstőkéjüket fel kell emelni legalább 3.000.000 forintra. Jobb a törzstőke emelésre időben felkészülni, és nem az utolsó pillanatban rohanva intézkedni, ezért nézzük meg, milyen módokon lehetséges a törvényi kötelezettség teljesítése.

2015. november 13.

Egyszerűbb lehet átruházni a bebukott vállalati hiteleket

A polgári törvénykönyvet (Ptk.) úgy kell módosítani, hogy a nem teljesített vállalati hitelek átruházása egyszerűbbé váljon, ennek eszköze az, hogy a hitelen lévő zálogjog ne szűnjön meg az átruházással, a megtámadási határidő pedig ne kezdődjön újra a hitel eladásával - mondta Bodzási Balázs, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára.

2015. november 9.

Kft-k: vészesen közeleg a határidő

A Ptk. hatálybalépésekor bejegyzett vagy a bejegyzés alatt álló kft-k legkésőbb 2016. március 15-éig kötelesek a törzstőkéjüket megemelni vagy átalakulni, egyesülni, azzal a kitétellel, hogy a tőkeemelésről az új Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával határozhatnak.

2015. október 8.

Gyorsabban és pontosabban jön a pénz

A magyarországi ügyfelek rövidebb határidőkkel és pontosabban fizetik számláikat, mint egy évvel korábban – derült ki az EOS Csoport idei, fizetési szokásokat vizsgáló kutatásából, de a számlák ötödét még mindig késve egyenlítik ki.

2015. október 6.

Hajthatatlan vagy behajthatatlan!

Lényegi pontokon módosította a kifizetetlen követelések elévülésére vonatkozó szabályokat is a tavaly hatályba lépett új Ptk. – hívja fel a vállalkozások figyelmét a MAZARS és együttműködő jogi irodája a Borsy Ügyvédi Társulás. A szakértők rámutatnak: szemben a korábbiakkal, már sem a követelésre emlékeztető írásos felszólítással, sem a tartozás engedményezésével nem lehet meghosszabbítani az elévülési időt.

2015. július 14.

Mikor felel a vezető tisztségviselő?

A Polgári Törvénykönyv alapján a vezető tisztségviselők a jövőben fokozottabb felelősséggel kötelesek eljárni. Az ügyvezetők felelőssége komoly aggodalmakat keltett a cégvilágban, ezért jó tudni, hogy milyen esetekben merülhet fel a felelősség kérdése.

2015. július 7.

Lehet-e szerződés egy e-mail?

Amikor a hétköznapi életben az emberek szerződésről beszélnek, akkor rendszerint írásba foglalt, és a felek által aláírt dokumentumra gondolnak. Azonban csak akkor beszélhetünk-e szerződésről, ha azt a felek írásba foglalták vagy szerződés létrejöhet más formában is? Manapság már mindennapos az e-mailben, vagy más elektronikus úton, közösségi médián keresztül történő kommunikáció. Létrejöhet-e ezen eszközök használatával is szerződés? Szakértőnk segít!