Kép: Pixabay

A számlák 77 százalékát időben egyenlítik ki a magyarországi ügyfelek, a behajthatatlan követelések aránya pedig 6-ról 3 százalékra csökkent, – derült ki az EOS Csoport 2015-ös, fizetési szokásokat vizsgáló kutatásából. A TNS Infratest piackutató intézettel közösen 13 országban, mintegy 2600 döntéshozót kérdezett meg a vállalati- és magánszemély ügyfelek fizetési szokásairól. Az eredmények alapján elmondható, hogy a magyarországi ügyfelek fizetési szokásaiban további mérsékelt javulás látható.

Lényeges változás látszik a fizetési határidőkben. Míg 2014-ben a magyarországi vállalatok átlagosan 37 napos fizetési határidővel számláztak, 2015-ben csupán 31 nap az átlagos fizetési határidő. Ennek egyik oka a Ptk. közelmúltban történt változása, amely előírja, hogy amennyiben a felek nem rendelkeznek a szerződésben a fizetési határidőről, akkor a kifizetést a számla, illetve a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül kell teljesíteni. Ennek köszönhetően a B2C szektorban átlagosan 30-ról 25 napra, a B2B szektorban pedig 40 napról 33 napra csökkentek a fizetési határidők.

Idén a számlák 23%-át fizették késedelmesen, vagy nem egyenlítették ki egyáltalán, ami szintén jelentős javulás a tavalyi adatokhoz (27%), illetve a kelet-európai átlaghoz (25%) képest.

A nemfizetésnek és a késedelmes teljesítésnek hasonló okai vannak magánszemélyek és vállalatok esetében. A vállalati szektor szereplői a késedelmes fizetések és nemfizetések okaként a megkérdezettek a tavalyi adatokhoz hasonlóan leginkább a likviditási problémákat (55%), illetve saját ügyfeleik nemfizetését (33%) okolják; míg a magánszemélyek az eladósodottságra, a fizetésképtelenségre és a munkanélküliségre hivatkoznak leggyakrabban. „Fontos megjegyezni, hogy a megkérdezett döntéshozók jelentősen ritkábban érzékelnek szándékosságot a kifizetések fennakadásánál. Ez részben annak köszönhető, hogy Európa-szerte a megkérdezett vállalatok 40%-a használ külső követeléskezelési szolgáltatót tevékenysége segítésére, ami hozzájárul a behajtások hatékonyságának javulásához” – nyilatkozta Thummerer Péter.

Az eredmények alapján elmondható, hogy nőtt a magyar vállalatok stabilitás-érzete, mivel idén mindössze a válaszadók 6%-a érezte azt, hogy egy-egy kifizetetlen számla a cég létét fenyegeti a tavaly mért 13%-hoz képest. Hasonló trendekkel találkozhatunk a régió többi országában is – Kelet-Európában ez a szám 17%-ról 8%-ra esett.