A számviteli törvény tavaly novemberi módosítása alapján az új Ptk. alatt működő társaságok is hat hónapig használhatják elkészített mérlegeiket osztalékelőleg fizetésére.

A kérdés megválaszolásához először a személyes közreműködés tényét kell tisztázni. Személyes közreműködést és az ügyvezetést munkaviszonyban és megbízásos jogviszonyban lehet ellátni. Talán a leghasznosabb, ha munkaviszonyban, akár részmunkaidőben láttatjuk el az ügyvezetést.

Magyarországon a működő társas vállalkozások száma 2015 első negyedévében ugyan csökkent, de még így is közel 18 lakosra jut egy vállalkozás, ami igen magas szám. Jelenleg közel 540 ezer társas vállalkozás működik hazánkban, ami 2,3 százalékkal kevesebb, mint 2014 első negyedévében.

A Ptk-ban a kell, és a nem lehet, az nem azt jelenti, hogy kell, és nem lehet. Az új Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra vonatkozó része rengeteg problémát, bizonytalanságot, és ügyvédi költséget generál a vállalkozások számára.

A 2013. évi V. törvény hatályba lépését megelőzően ügyvezetője „csak” a kft-knek volt. Az új Ptk. egyik fontos újítása azonban, hogy a betéti társaságoknak nem csak lehet, de kell is, hogy legyen ügyvezetője.

Várhatóan csak az új Ptk. módosításával orvosolható az a hazai cégek tízezreit érintő értelmezési hiba, amely a 40 eurós behajtási költségátalány felszámítására kötelezi a hitelezőket – állítja a MAZARS és együttműködő jogi irodája a Borsy Ügyvédi Társulás.

Habár az új Polgári törvénykönyv hatályba lépése óta több mint egy év telt el, továbbra is akadnak értelmezési kérdések a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőire vonatkozó felelősségi szabályok terén.

Előfordulhat, hogy a munkáltató úgy kívánja a bérköltségeket csökkenteni, hogy olyan államból alkalmaz dolgozókat, ahol alacsonyabb minimálbér érvényes, vagy pedig a munkaszerződésben a számára kedvezőbb külföldi jogot rendeli alkalmazni. Jogszerű lehet-e ily módon a munkavállaló minimálbér alatti foglalkoztatása?

A franchise sokak számára lehetőség, de ne árt tisztában lenni vele, hogy milyen bonyolult jogviszonyt jelent. A Piac&Profit KKV-Akadémiáján jogász szakértői foglalta össze a lényeget.

Nem módosította Kkt-je, Bt-je társasági szerződését március közepéig? Semmi gond! Elmondjuk, miért.

A munkáltatót vezető és irányító személyek sok tekintetben előnyt élveznek az „egyszerű” dolgozókhoz képest, azonban ennek ellentételezéseként törvényben rögzített fokozott felelősségük van, és kevesebb munkajogi védelmet élveznek. Kik minősülnek vezetőnek? Milyen munkajogi szabályok vonatkoznak rájuk? Hogyan alakul a felelősségük?

Meglehetősen felkavarta az új Ptk. a korábban megbízhatónak tartott jogi szabályozást a vegyesvállalatokkal kapcsolatban. Ezért nem árt finomhangolni a korábban kialakított viszonyokat a partnerek között.

A társasági jog tőkekövetelményeinek alapvetően hitelezővédelmi funkciói vannak, ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy a jogi szabályozás ne legyen gátja a vállalkozások piacra lépésének. Az új Ptk. jelentősen változtatott a pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítésére vonatkozó szabályokon, amelyek most már egyre több cég számára aktuálissá válnak.

A várakozások ellenére nem öntötték el a perek a bíróságokat az ügyvezető felelőssége, a hitelbiztosíték újraszabályozása és az alapító okiratban foglaltaktól eltérés miatt, amelyek az egy évvel ezelőtt hatályba lépett új Ptk legtöbbet vitatott intézkedései voltak.

Nem számíthatunk rohamra a cégbíróságokon a március 15-i cégmódosítási határidő miatt, ugyanakkor elképzelhető némi „torlódás” az ügyintézésben. A megváltozott szabályok miatt nem csitul a cégtörlési cunami.

Ezen a hétvégén már nem nyithatnak ki az üzletek, csak akkor, ha 200 négyzetméternél kisebb az alapterületük és ha a tulajdonos, vagy közeli hozzátartozó dolgozik bennük. De ki számít közeli hozzátartozónak? Az élettárs például nem.

Az óvadék – vagy köznapi elnevezéssel: kaució – kikötése a szerződéses kötelezettségek teljesítésének biztosítására szolgáló egyik elterjedt módszer. Bár a legtöbben a bérleti szerződések kapcsán találkoznak az óvadékkal (kaucióval), pénz formájában, azonban az óvadék ennél jóval szélesebb körben használható biztosíték. Mi szolgálhat óvadékként a készpénzen kívül? Miért előnyös az óvadék, és hogyan érvényesíthető?

2015. március 15-ig a betéti társaságoknak és a közkereseti társaságoknak kötelező az új Polgári Törvénykönyv szabályai szerinti továbbműködésről határozni. Minden esetben kötelező-e azonban ezzel együtt a társasági szerződés módosítása is?

A betéti társaságok és közkereseti társaságok 2015. március 15-e után az új Polgári Törvénykönyv szerint kötelesek működni, az erről szóló társasági határozatot a cégbírósághoz is be kell nyújtani legkésőbb március 15-ig.

Már csak alig több mint két hét áll rendelkezésére a betéti és a közkereseti társaságoknak, hogy létesítő okiratukat összhangba hozzák az új Polgári Törvénykönyvvel. A törvényben megszabott határidő 2015. március 15.

Gyakran előforduló eset, hogy a kft. alapításakor a tagok vagy részvénytársaság alapításakor a részvényesek nem teljesítik a teljes vagyoni hozzájárulásukat. Ha viszont a határidőre nem teljesítik, súlyos következményekkel kell szembenézniük.

Jövő év márciusig minden kft-nek meg kell felelnie a tőkeminimumra vonatkozó új szabályoknak. Ha a tulajdonosoknak aktuálisan nincs pénzük tőkeemelésre, akkor is van megoldás.

A szerződések egyik széles körben ismert biztosítéka a foglaló, különösen adásvételi szerződések esetében. Az új Polgári Törvénykönyv a foglalóra vonatkozóan is bevezetett néhány olyan változtatást, amelyet érdemes ismerni. Mikor adható foglaló? Mit lehet foglalóként adni? Mi a különbség az előleg és a foglaló között?

Lassan már egy év fog eltelni, mióta az Új Polgári Törvénykönyv szabályait alkalmazzuk, de sajnos még most is lehet találkozni olyan hirdetésekkel, amelyekben téves, félrevezető tájékoztatás szerepel a törzstőke kötelező emelésével kapcsolatban. Az ilyen hirdetéseket megjelentető, a cégvezetőknek olcsó,”akciós” cégmódosítást kínáló vállalkozások sokszor azzal érvelnek hirdetéseikben, hogy a tőkeemelés azonnal kötelezővé válik, ha a cég társasági okiratot módosít, és azt benyújtja a cégbíróságra. Adott esetben még a hiányzó tőke beszerzéséhez is segítséget ajánlanak, természetesen díjazás ellenében. Ennek az „olcsó húsnak” azonban nagyon híg a leve.

Az Új Ptk. sok tekintetben új alapokra helyezte a kártérítés jogi kereteit. Jelentős eltérés a korábbi szabályokhoz képest, hogy szélesebb körben vált lehetségessé a kártérítési felelősség korlátozása vagy kizárása szerződésszegés esetén. Miként lehetséges a kártérítés korlátozása? Bármely szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség kizárható, vagy vannak korlátok?

Bár a legtöbb hazai vállalatnál már folyik az éves zárás, a cégvezetők és a könyvvizsgálók továbbra is bizonytalanok hogyan kell számviteli szempontból kezelni a régi Polgári Törvénykönyv 2013-as módosításával bevezetett behajtási költségátalányt, melyet az új Ptk. is átvett.

Mire kell ügyelnünk az új Ptk. kapcsán az idén: egy Ft-os cégalapítás, tagi kölcsönből törzstőke-emelés? Megváltoznak a szerződésszegés szabályai, szigorúbb szabályok vonatkoznak az ügyvezetői felelősségre és a kezességre, illetve a reklámadó is megbonyolítja a helyzetet.

A tavaly hatályba lépett új Ptk. kétségkívül legnagyobb újítása az volt, hogy bizonyos korlátokkal ugyan, de megengedte egy társaság tagjainak a társasági jog szabályaitól való eltérést. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint a bírósági gyakorlat azonban az ún. státuszszabályok kidolgozásával megszorítóan értelmezi az eltérés lehetőségét.

Bár a márciustól hatályos új Ptk. megváltozott feltételekkel teszi lehetővé az osztalékelőleg kifizetését – az áttérés folyamatában elbizonytalanodott – cégvezetők sokszor nem tudják felmérni, hogy a hatályos régi és az elérhető új szabályrendszer közül melyiket érdemesebb választaniuk.

Márciusban lépett hatályba az új Ptk., ami sok ponton változtatta meg az életünket. De ebben a hónapban derült ki az is, megúsztuk az elmarasztalást a kiskereskedelmi különadó miatt.

A 2014. március 15-én hatályba lépett Ptk. új kategóriát vezetett be, az ún. szívességi kölcsönt. Ennek jelentősége abban áll, hogy az adós nem köteles kamatot és egyéb díjat fizetni a kölcsönadónak, azaz a hitelezőnek, ha ezt a felek kifejezetten kikötötték, vagy ha a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből ez következik.

Az új Ptk. számos területét részletesen tárgyaltuk már, nem sok szó esett azonban eddig a Magyarországon a törvény által bevezetett bizalmi vagyonkezelő intézményéről. Pedig az angolszász országokban több száz éves múlttal rendelkező intézmény számos lehetőséget rejt a vagyon biztosításától a céges generációváltás problémáinak megoldásáig. A Piac&Profit KKV-Akadémiáján szakértők segítettek megismerni.

Kering az interneten olyan hirdetés, amely szerint akár 1 forinttal is megoldják nekünk egy kft. alapítását. A hirdetés szerint nem kell tartani az új Polgári Törvénykönyv által bevezetett 3.000.000 forintos törzstőke minimumtól, mert azt elegendő akár 100 év múlva befizetni. Valóban lehetséges az 1 forintos cégalapítás? Milyen kockázatai lehetnek? Mi a tényleges „ára” az 1 forintos cégalapításnak? Szakértőnk segít!

A régi Ptk. ideje alatt az alapítvány létrehozásának egyik alapvető feltétele volt, hogy közérdekű célra jöjjön létre, azaz valakinek a magánjellegű céljait nem szolgálhatta. Az új Polgári Törvénykönyv változtatott ezen a szabályozáson. Vajon milyenek e változások, és mit tesznek lehetővé az alapítvány létrehozásakor?

A vállalatok az elmúlt évekhez képest gyakrabban élnek a jogszabály adta lehetőséggel, mely lehetővé teszi az új Ptk.keretein belül is az osztalék egy részének év közbeni kifizetését. Fontos azonban észben tartani az osztalékelőleg kifizetés megváltozott feltételeit!

A régi Ptk. nem tett különbséget a szerződés megszegésével másnak okozott kár és a szerződésen kívüli magatartással okozott kár között a tekintetben, hogy a károkozó miként mentheti ki magát a felelősség alól. Azonban az új Polgári Törvénykönyv e területen is változást hozott.

Az új Ptk. „fogyasztó” fogalma miatt a korábbiakhoz képest jelentősen hátrányba kerülhetnek a nem természetes személy jogalanyok, például alapítványok, egyesületek, társasházak és vállalkozások, mivel az új törvényben rájuk már nem vonatkoznak a fogyasztókat megillető többletvédelmet biztosító rendelkezések.

Ha a vevő nem fizet határidőre, akkor kötelező a késedelmi kamat felszámolása, és minimum 40 eurónak megfelelő forintot is fel lehet számolni behajtási költségátalányként. Az átalány már egy nap késésnél is jár, s független a tartozás összegétől is.

Az új Ptk. sok mindenben átírta a szerződéskötések módját és a velük járó kötelezettségeket. Az ajánlati kötöttség sem maradt változatlan. De miről is van szó?

Az új Ptk. nem csak a gazdasági társaságok számára hozott rengeteg változást, a szakszervezeteknek, egyesületeknek és alapítványoknak is kötelező végrehajtani számos módosítást az alapszabályban. Ráadásul, a Ptk. egyik legnagyobb újítása, hogy a jogi személy szabályaitól el lehet térni, náluk is komoly aggályokat vet fel.

Különösen a szabadságok, hosszú hétvégék idején gyakran merül fel egy cég vezetőjében a kérdés, kit hatalmazzon, illetve kit hatalmazhat meg, a cég bizonyos ügyeiben való eljárásra, amíg ő távol van.

Az új Ptk. egyik legnagyobb újítása, hogy a társasági jogszabályok eltérést engedővé, azaz diszpozitívvá váltak. De nem minden esetben lehet azért eltérni a szabályoktól. Íme a kivételek.

A vállalkozások közötti szerződés alapján bekövetkező fizetési késedelem esetén - a késedelmi kamaton felül - a jogosult 40 euró összegű behajtási költségátalányra tarthat igényt, ennek az adójogi és számviteli értelmezését tette közzé a NAV, és ezt értelmezi közleményében a tanácsadó Accace Interbook Kft..

Még mindig sok a tisztázatlan kérdés a tavasszal hatályba lépett új Ptk.-ban meghatározott, megváltozott ügyvezetői felelősség kapcsán. A Piac & Profit KKV-Akadémiáján összefoglaltuk, amit tudni lehet és amire mindenképpen figyelni kell.

Még mindig vannak olyan területek, ahol újdonságként érheti a jogalkalmazókat a Ptk. megváltozása. Változtak például a szabályok a meghatalmazás kapcsán is. A Piac & Profit szakértője összefoglalja a lényeget!

Előfordul, hogy különböző okok miatt egy szerződés teljesítése már nem lehetséges. Az ok lehet a jogszabályok megváltozása, vagy akár valamilyen természeti, gazdasági körülményben bekövetkezett változás is. A jog szabályozza, hogy mi a teendő, ha egy vállalt feladatot azért nem tud valaki teljesíteni, mert az lehetetlenné vált. Mi ilyen esetben a teendő, mit mond az új Ptk.? Szakértőnk segít!

A kereskedelmi ingatlanok piacán gyakori, hogy a felek között bérbe adott ingatlanok cserélnek gazdát. csakhogy az új Ptk. hatálybalépése óta az ilyen ingatlanok eladója az eladással már nem mentesül a bérlővel szembeni kötelezettségek alól.

Szinte mindenkivel előfordult már, hogy talált valami személyes tárgyat az utcán vagy tömegközlekedési eszközön. Mi a teendő a talált tárgyakkal? Mit mond az új Ptk.? Szakértőnk összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat.