Először azt kell tisztázni, hogy mi is az ajánlati kötöttség. A szerződés leegyszerűsítve egy olyan ajánlat, amelyet a másik szerződő fél elfogadott. Vagyis két fél egybehangzó jognyilatkozata, amelyet a szerződő felek kölcsönösen efogadtak, amelyben a lényeges kérdésekben megállapodtak. A szerződés egy ajánlat elfogadásával jön létre.
Talán fel sem merül a jogalkalmazók egy részében a kérdés: meddig érvényes az ajánlati kötöttség. De ez miért is fontos? Nos azért, mert a gyakorlatban az ajánlat megtétele és elfogadása között akár hónapok is eltelhetnek. Ez idő alatt változhatnak az adózási szabályok, változhatnak az árak, a devizaárfolyamok és sok minden más, ami miatt az ajánlattevő esetleg már nem kívánja fenntartani korábbi vállalását.
A válasz egyszerűnek tűnik, azonban nem teljesen egyértelmű. A vízválasztó ez esetben is a 2014. március 15., az új Ptk. hatálybalépésének a napja. A rendelkezés szerint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni.
Hogy rendelkezik a régi Ptk a 2014. március 14-el bezárólag kiküldött ajánlatok esetén? Jelenlévők, vagy telefonon megtett ajánlat alkalmával mentesült az ajánlati kötöttség alól az ajánlattevő, ha ajánlatát a címzett azonnal nem fogadja el. Távollevők esetében az ajánlati kötöttség függött a szolgáltatás jellegétől és az ajánlat elküldésének a módjától, valamint volt még egy feltétel, mely szerint a választ a címzettnek addig kellett megadnia, amíg a válaszra az ajánlattevőnek számítania kellett. Vagyis távollevő szerződő felek esetén az ajánlati kötöttség a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozott. Az ajánlati kötöttséget jogszabály is meghatározhatta, de erre nézve a felek meg is állapodhattak.
Az is kétséges lehet, hogy egy küldemény mikor kerül kézbesítésre. Erre nézve a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 41.§ (1.) bekezdés szerint egy küldemény akkor kézbesített, ha az a címként megjelölt helyen, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik kézbesítésre kerül. Mindebből az következik, hogy az ajánlatot célszerű átvetetni a címzettel, akár személyesen, akár postai úton térti vevényesen.
A szabályozás értelmében, ha az ajánlattevő a kötöttség idejét nem határozza meg, akkor mindkét fél jelenlétében tett ajánlat esetén a kötöttség megszűnik, ha a másik fél az ajánlatot nem fogadja el azonnal.
Távollévők között tett ajánlat esetén az ajánlattételi kötelezettség akkor szűnik meg, amikor az ajánlattevő a tranzakció jellegét figyelembe véve a válasz megérkezését „rendes körülmények között várhatta”. Emellett az ajánlati kötelezettség megszűnik az ajánlat visszautasításával is. Az új törvény tartalmazz egy speciális megszűnési módot is: eszerint az ajánlattevő az ajánlatot visszavonatja, ha ezt még azelőtt teszi, hogy az másik fél elfogadta volna azt.
Előfordulhat, hogy az ajánlatot a másik fél elfogadja, de annak tartalmát módosítja. Az ajánlattól eltérő tartalmú elfogadást új ajánlatnak kell tekinteni, tehát bizonyos értelemben felcserélődnek a szerepek: az eredeti ajánlattevő az új, módosított ajánlat címzettje.
Összességében megállapítható, hogy az ajánlati kötöttség lényegi szabályai nem változtak inkább finomodott és részletesebbé vált a szabályozás.
Dr. Illés Zsolt Ügyvéd Ingatlanforgalmi szakjogász
