A Munka Törvénykönyve lehetővé teszi, hogy a munkaszerződést kötő felek megállapodjanak arról, hogy melyik állam jogszabályai szerint kívánnak munkaviszonyt létesíteni. Így lehetséges, hogy a felek a magyar jog szabályai helyett egy másik jog szabályait válasszák, akár olyat is, ahol például a minimálbérre, munkaidőre vonatkozó szabályok eltérnek a magyartól. (A 2015-re vonatkozó minimálbér szabályokat itt találja.)
A magyartól eltérő jog választása azonban nem jár azzal, hogy a másik állam alacsonyabb minimálbér szabályai alkalmazhatók, mivel ez a munkavállalókat védő Európai Uniós garanciális szabályokba ütközne. Így nem jogszerű az, hogy egy Magyarországon dolgozó munkavállaló szerződésében a felek például a bolgár jogot kötik ki, és ezért az illető a bolgár minimálbérnek megfelelő díjazásba részesül.
Külföldről haza, otthonról külföldre
Előfordulhat az is, hogy egy külföldi székhelyű cég külföldi dolgozókat úgy alkalmaz állandó magyarországi munkára, hogy e munkaviszonyra a külföldi állam jogát kell alkalmazni. Ehhez hasonló az a helyzet is, ahol egy magyar munkáltató alkalmaz magyar munkavállalókat, akik a munkát külföldi államban végzik. Egyik esetben sem beszélhetünk kiküldetésről, ha a dolgozó a munkát az első esetben rendszerint Magyarországon, a második esetben rendszerint külföldön végzi, mert ilyenkor a munkavégzés helye eleve az adott államban van.
Mind a jogválasztás esetén, mind a Magyarországról külföldre, illetve külföldről itthonra történő alkalmazás esetén kizárt az, hogy a munkáltató a tényleges munkavégzés helyén irányadónál hátrányosabb szabályokat alkalmazzon a munkavállalóra, a minimálbér vagy például a munkaidő és bérpótlékok tekintetében. Ennek oka, hogy a vonatkozó nemzetközi jogszabályok korlátozzák a jogválasztás lehetőségét ebben a tekintetben.
Az irányadó Európai Uniós rendelet úgy rendelkezik, hogy a jogválasztás nem eredményezheti azt, hogy a munkavállalót megfosztják az olyan védelemtől, amelyet annak az országnak a joga biztosít, ahol a munkavállaló a munkát rendszeresen végzi. Ilyen védelmet jelentő szabályok természetesen az egyes államok minimálbérre, munkaidőre, a munkabér védelmére vonatkozó kötelező erejű szabályai is.
Ezért a fenti példánál maradva, hiába kötik ki a felek a bolgár jogot a munkaszerződésben, ez nem fog kiterjedni a minimálbér szabályokra, így itthon végzett munka esetén továbbra is a magyar minimálbér szabályok irányadók. Természetesen a nem garanciális jellegű szabályok tekintetében ez esetben a bolgár jogot kell majd alkalmazni.
Hasonló a helyzet az olyan magyar munkáltató által foglalkoztatott hazai munkavállaló esetén, akinek viszont rendszerinti munkavégzési helye Angliában van, azaz tevékenységét nem kiküldetés keretében végzi. Rá a munkavégzés helyének megfelelő, angliai minimálbér szabályok érvényesek.
Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
