A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2014. március 15-én lépett hatályba. A gazdasági társaságokra előtte és utána más szabályok vonatkoztak, bár az átmeneti szabályok adtak némi türelmi időt. Amíg nem álltak át a társaságok az új Ptk. hatálya alá, addig alkalmazhatják a régi szabályokat. Így még két évig, azaz 2016. március 15-éig párhuzamosan érvényesül így a régi Gt. (2006. évi IV. törvény) és a régi Ptk. (1959. évi IV. törvény) szabályozása is. Habár az osztalékelőleg kifizetés feltételeit az új szabályozás alapjaiban nem írta át, azonban számos ponton megváltoztatta. A gazdasági társaságok számára az átmenti rendelkezések miatt is igen nehéz eldönteni, hogy jelen időszakban mely jogszabály feltételeinek szükséges eleget tenniük - figyelmeztet cikkében a Mazars adótanácsadó.
Mik a változások?
Osztalékelőleg fizetéséről korábban a taggyűlés/közgyűlés dönthetett, most az új Ptk alapján az ügyvezető tesz javaslatot rá, illetve részvénytársaság esetében az igazgatóság javaslata alapján lehet határozni róla. Amennyiben a társaságnál felügyelőbizottság működik úgy a bizottság jóváhagyása szükséges minkét esetben.
A régi Gt. előírta, hogy osztalékelőleg fizetésére csak a tagok nyilatkozata birtokában kerülhet sor, mely alapján a tagok vállalják, hogy amennyiben az adott évi beszámoló mérlege alapján az osztalékfizetésre nincs lehetőség, akkor a tagok az osztalékelőleget visszafizetik. Az új Ptk szerint nincs szükség ilyen nyilatkozatra, ezzel a garanciális elemek fenntartása mellett egyszerűsíti a kifizetésről szóló döntéshozatalt.
2012. január 1-jétől a Gt alapján lehetővé vált a 6 hónapnál nem régebbi éves beszámoló (egyszerűsített éves beszámoló) alapján is osztalékelőleget fizetni. Azonban az új Ptk. az osztalékelőleg fizetés feltételeiben is változást hozott, mindenképpen közbenső mérleg szükséges az osztalékelőleg kifizetéséhez.
A leltár alapján szükséges összeállítani, mely leltár tartalmazza az analitikus, illetve a főkönyvi nyilvántartásokból az eszközöknek és a forrásoknak a közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozó adatait. Fontos, hogy az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásokat ez esetben nem lehet lezárni, azokat folyamatosan vezetni kell, vagyis a közbenső mérlegre vonatkozóan elvégzett értékelés korrekcióit a főkönyvi nyilvántartásban nem lehet szerepeltetni. Viszont nem kell közzétenni, ez gyakorlatilag az osztalékelőleg-kifizetés számviteli bizonylata. A közbenső mérleg könyvvizsgálati kötelezettségére ugyanazok a szabályok érvényesek, mint az éves beszámolóra.
Véglegesítés az éves beszámolóban
Az osztalékelőleg véglegesítése az éves beszámoló elfogadásakor történik, ideiglenes jellegéből adódóan az osztalékelőlegként kifizetett összeget kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelésként szükséges szerepeltetni a közbenső mérlegben.
Az osztalékelőleg kifizetéséről abban az esetben lehet dönteni, ha az osztalékfizetési feltételek az erre a célra összeállított közbenső mérleg alapján fennállnak, vagyis a cégnek vagy van pozitív eredménye, vagy az eredménytartalékából az osztalék-fizetési korlátot figyelembe véve lehetséges a kifizetés. Az osztalékfizetési korlát azt jelenti, hogy a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
Az új szabályozás lehetőséget ad a tagok részére, amennyiben a társasági szerződésben erről rendelkeztek, hogy a pénzbeli vagyoni hozzájárulást a tagok akár a társaság nyilvántartásba vételétől számított 1 éven túl is teljesíthetik. Azonban, az új Ptk. alapján osztalékfizetésre, és egyben osztalékelőleg fizetésre addig nem nyílik lehetőség, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét.
