A jogszabály kimondja, hogy a bt. ügyvezetését a bt. tulajdonosai (tagjai) közül kijelölt vagy megválasztott egy vagy több ügyvezető látja. el. Sőt, a törvény szerint, ha ezen kijelölésről vagy megválasztásról elfeledkezik a tagok gyűlése, akkor valamennyi tag ügyvezetőnek minősül.
Fontos tudni, hogy bt. ügyvezetője csak a bt. tagja (tehát tulajdonosa) lehet, úgy nevezezett „külsős” nem. A törvény értelmében, ha a társasági szerződés mégis olyan személyt jelölne ki vagy választana ügyvezetővé, aki a társaságnak nem tagja, az adott rendelkezés semmisnek minősül. Fontos ugyanakkor azt is hangsúlyozni, hogy kültag nem lehet a bt. vezető tisztségviselője, így a kültag nem tölthet be ügyvezetői tisztséget – figyelmeztet Balázs Katalin ügyvéd, a Bisnode üzleti szolgáltató blogján.
A fentiek azon gyakorlati jelentőséggel is bírnak abban a tekintetben, hogy a jövőben a bt.-k ügyvezető beltagjai „ügyvezetői” minőségben fognak eljárni, aláírni, és különösen az aláírási címpéldány és aláírás-minta aláírásánál ügyelniük kell arra, hogy ezen tisztségük pontosan megjelölésre kerüljön.
Az új kódex a hitelezőkkel szembeni felelősség szabályain is változtatott. Ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe.
