A betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik, az egyéni cég tagja, betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha személyesen közreműködő tagként már biztosítottnak minősül.
Alapvetően magát a személyes közreműködést kell tisztázni, hiszen, ha definiálni akarnánk, akkor azt mondhatnánk, hogy a személyes közreműködés nem más, mint a gazdasági társaság tevékenységében való részvétel – figyelmeztet a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának írása az Adó Online-on.
Ne keverjük az ügyvezetéssel
Ha egy bútorokat gyártó kft. tagja szereli a bútorokat, akkor az már személyes közreműködés. De az is az, ha csupán csak a bútorokat tervezi az íróasztal mögül. Sokan azzal sincsenek tisztában, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlása is kimeríti a személyes közreműködést. Ezt régebben az ügyvezetéssel keverték. Ma, már ha keveri is az ügyvezetéssel az ügyintéző, akkor is biztosítási jogviszonyról beszélünk. Szoktuk ismételgetni az óráinkon a hallgatóinknak, hogy az ügyvezető a gazdasági társaság jogi hátterét biztosítja, és nem az üzemben gyalul.
A személyes közreműködés megvalósulhat a tényleges közreműködéssel is, de már azzal is, hogy a gazdasági társaság társasági szerződésében ez fel van tüntetve. Ezt természetesen igaz az ügyvezetőre is, azzal a kivétellel, hogy ő nemcsak úgy lesz ügyvezető, hogy eldönti a tulajdonos kör, hanem a társasági szerződés módosításával kerül be a jogviszonya.
Természetesen, ha a személyes közreműködés napja nem vitatott, akkor elkezdődik a biztosítási jogviszony. Ügyvezetés esetében az alapító okirat vagy a társasági szerződés aláírásának a napja lesz a biztosítási jogviszony kezdete. A feltétel nélküliséget ettől a pillanattól fenntartanám a társas vállalkozó estében is, hiszen ezekben a jogviszonyokban is a járulékfizetési kötelezettség alapja a minimálbér!
De itt már mérlegelni kell, hiszen a jogszabály fogalommeghatározása egyértelműen kimondja, hogy abban az estben, ha az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás főtevékenységéhez szükségeltetik a középfokú végzettség vagy a szakképzettség, akkor a minimálbér (105 000 Ft) összege a garantált bérminimum (122 000 Ft) összegével egyezik meg.
Ezt a jogszabályi részt a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára kell érteni, hiszen az ügyvezető esetében „csupán” a jogi háttér biztosításáról beszélünk, így itt elegendő a tényleges minimálbér alapján eleget tenni a biztosítási kötelezettségnek.
Fontos megemlíteni, hogy a 2014. március 15-én életbe lépett új Ptk. már nem használja a tagi jogviszony meghatározást, így ez már csak a Tbj. tv privilégiuma maradt. Ebből adódóan egészen új időszámítás kezdődött a társas vállalkozók életében.
Így máris három jogviszonyról beszélünk: tagi jogviszonyról, munkaviszonyról vagy megbízásos jogviszonyról.
És itt kezdődnek a gondok…
A probléma máris kezdetét veszi, hiszen a Ptk. már csak a megbízásos jogviszonyt és a munkaviszonyt kínálja fel opcióként a feladat ellátásának jogi lehetőségeire. A tagi jogviszonyt már nem emlegeti. Ezen a vonalon maradva, megbízásos jogviszonyban is elláthatja a személyes közreműködést a társas vállalkozó. Lehetősége van akár nulla forintos megbízási díjért is „dolgozni” (a Ptk. nem ír elő minimális díjazást) ebben a jogviszonyban, de akkor már egy feltételhez kötött biztosítási jogviszonyról beszélünk, ahol az egy napra eső jövedelem összege dönti el a biztosítási jogviszony létrejöttét.
Ha munkaviszonyban látja el a személyes közreműködést, akkor a biztosítási kötelezettsége a munkaviszonyban állókra vonatkozó szabályai kell alkalmazni. Itt még mindig nagy a szabadság, hiszen a feltétel nélküliséget úgy is alkalmazhatjuk, hogy minimális óraszámban alkalmazzuk, a minimálbérért a személyesen közreműködő tagot, hiszen a Ptk. nem tartalmaz minimális óraszámot a feladat ellátására. Kicsit máshogy fogalmaz a jogszabály az ügyvezetővel kapcsolatosan, mivel itt már azt mondja, hogy az ügyvezető csak akkor lesz társas vállalkozóként biztosított, ha azt nem munkaviszonyban látja el.
Tehát, ha egy gazdasági társaság tagja ügyvezetőként jelenik meg, és ezt a pozíciót megbízásos jogviszonyban látja el, akkor máris biztosított társas vállalkozó a fogalom meghatározás értelmében. Ezzel csak az a gond, hogy ez a jogviszony, mint már említettem feltételhez van kötve, így ez napra eső jövedelemfüggő a biztosítási jogviszony létrejötte. Mivel ezt a koránt sem egyértelmű jogszabályi részt nem javították a tbj. tv-ben, a későbbiekben ez sok problémát fog okozni egy esetleges igazgatási szerv jogviszony-ellenőrzése során. Talán a leghasznosabb, ha munkaviszonyban, akár részmunkaidőben láttatjuk el az ügyvezetést.
A cikk teljes terjedelemben itt olvasható!