Tavaly a gabonapiac valamennyi szereplőjét hátrányosan érintette, hogy a jogi szabályozás hiányosságaiból adódóan elmaradtak a határidős szerződések. Az új Ptk. azonban érdemi változást hozott ebben a helyzetben, ezért az Agrárkamara útmutatót dolgozott ki, hogy mire ügyeljenek a gazdálkodók a határidős szerződések megkötésénél.

2014. március 15-től hatályos az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) A változás számos területet és ügyet érint az ügyvezetők felelősségétől a szerződéseken át a társasági szerződésig. Összeszedtük a legfontosabb, cégeket érintő újdonságokat!

Mától vált hatályossá az új Polgári Törvénykönyv, amely a biztosítások területén is jelentős változásokat hoz. Érinti az ajánlattételt, a kötvényesítést, az állománykezelést, a termékfejlesztést és a kárrendezést, valamint az ezeket támogató informatikai rendszereket is.

A 2014. március 15-én hatályba lépő új Ptk. új alapokra helyezi a pénzügyi lízing fogalmát, de ennek ellenére nem szűnik meg a tartós bérleti vagy operatívlízing-konstrukció. A változások mégis sok ezer cég számviteli gyakorlatát érinthetik.

A jövőben a vásárló közvetlenül a gyártóval vagy a kereskedővel szemben is érvényesítheti a szavatossági jogát, köszönhetően a 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyvnek, amely bevezeti a termékszavatosság intézményét.

Március 15-től lép hatályba az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) A legnagyobb hatású törvényünk lecserélése mindenki életére hatással lesz majd, az átállás pedig számos csapdát rejt - többek között a szerződések megfeleltetése kapcsán.

Számos gazdasági szerződés forma kerül be az új Polgári törvénykönyvbe, a jogszabály március 15-én hatályba lépő változatával: a franchise, a faktoring, a pénzügyi lízing. A törvényhozók létrehozták a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által működtetett hitelbiztosítéki nyilvántartást, amelybe be kell vezetni a faktoring, az ingóságra vonatkozó pénzügyi lízingszerződéseket, zálogjogot és tulajdonjog fenntartást.

A 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári törvénykönyv (2013. évi V. törvény) megváltoztatja az elévülés szabályait. A jövőbeni bírói gyakorlat bizonytalansága miatt célszerű még most, március 15-e előtt kiküldeni az írásbeli fizetési felszólításokat valamennyi lejárt követelésünkre. Ezzel az elévülési idő 5 évvel meghosszabbodik.

Már csak néhány nap van hátra az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hatályba lépéséig. Az új törvény mindenki számára fontos változásokat jelent majd, különösen, hogy koncepcionális értelemben is jelentős változást hoz.

Az új Ptk. hatálybalépése után jelentős kockázatot vállalnak azok a magyar cégvezetők, akik forgalmuk nagy részét utólagos fizetéssel, hosszú fizetési határidőkkel bonyolítják. A tavaly uniós rekordot döntő hazai szállítói hitelezési arány miatt 2014-ben felértékelődik a naprakész céginformáció, a hitelbiztosítás és a professzionális követeléskezelés szerepe a magyar kkv-k között.

A jövő héttől változik a tartós bérletre vonatkozó szabályozás, ami sok ezer cég számviteli gyakorlatát érinti. Az új szabályozás bizonyos feltételek teljesülése esetén pénzügyi lízinggé minősít egyébként határozott időre szóló bérleti konstrukciókat – hívja fel a figyelmet a MAZARS.

Az új Ptk. hatályba lépésével személyes vagyonukkal felelnek a cégvezetők a vezetői minőségükben hozott döntéseikért. Magyarországon körülbelül 300 ezer gazdasági társaságot, és ezen felül még néhány ezer egyéb jogi személyiséggel rendelkező szervezetet (pl. szövetkezeteket) érint. A kockázat biztosítással csökkenthető.

Érezhetően megnőtt a biztosítóknál az érdeklődés az olyan konstrukciók iránt, amelyek védelmet nyújthatnak az új Ptk.-ban foglalt egyetemes felelősség miatti fenyegetéssel szemben.

Teljesen új lehetőségek nyílnak meg a cégtulajdonosok előtt, mivel az új Ptk. nem ragaszkodik a cégvezetés eddigi rigorózus szabályozásához. Az új változások a kkv-k közül különösen a kft-kre lesznek pozitív hatással.

Az Országgyűlés döntése alapján a Kft-k törzstőkéjét 2014. március 15-től felvitték a jelenlegi 500 ezerről 3 millió forintra. A meglévő cégeknek 2016. március 15-éig kell teljesíteniük a törzstőke emelést, abban az esetben, ha addig nem történik cégbíróságot érintő módosítás.

Március közepétől gyökeresen megváltozhat a cégek vezetőinek élete. Az új Polgári Törvénykönyv egyik szabálya érzékenyen érintheti a vezető tisztségviselőket, hiszen a jövőben akár saját vagyonukkal is felelhetnek a társaság működésével kapcsolatban másnak okozott kárért. Jogi szakértőnk segít áttekinteni a lényeget.

A március 15-én hatályba lépő új polgári törvénykönyv teremtette meg a bizalmi vagyonkezelés jogintézményét, az Országgyűlés pedig csütörtökön elfogadta az ennek szabályait tartalmazó törvényt.

Már minden vállalkozás a Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-től hatályos változásainak lázában ég. A legtöbb figyelmet a cégek vezetése a jegyzett tőke mértékének emelésére helyezi, de a saját tőke tekintetében egyéb fontos szabályozásoknak is meg kell felelni. A Piac&Profit szakértője segít!

Nemcsak a cégek, hanem az ügyvezetők, a vezető tisztségviselők életét is átírja az új Ptk. Az ügyvezetők a vagyonukkal felelnek az okozott károkért, tiltakozniuk kell a rossz tulajdonosi döntések ellen és a cég tartozásaiért is felelősségre vonhatók.

A sokat emlegetett törzstőke-emelési kötelezettségen kívül is jelentős változásokat hoz az új Polgári Törvénykönyv a vállalkozások életében. A cégek azonban csak kevéssé készültek fel az új szabályokra, pedig már a kódex hatálybalépése sem egyszerű feladvány.

A vállalatok számára új lehetőséget kínál a 2014 januárjától módosult számviteli törvény. E mellett az életbe lépő szigorító szabályozások átláthatóbbá teszik a cégek működését, és segítik a transzparenciát – mondta Barabás Csaba, az EY Nemzeti számviteli szakértője.

Még életbe sem lépett, december végén máris módosították az új Polgári Törvénykönyvet, amely komoly változásokat hoz a magyar jogrendszerben. Változik a társaságok belső finanszírozására vonatkozó szabályozás, emelkedik a kft.-k törzstőkéjének kötelező minimuma, és módosulnak a törzsbetétek mértékére, illetve a pótbefizetésre vonatkozó szabályok is március 15-étől. A Piac & Profit konferenciáján szakemberek ismertetik a részleteket.

A fizetésképtelen cégek ügyvezetőit a jövőben már a felszámolás befejezését megelőzően, a közbenső mérleg alapján is kötelezheti a bíróság arra, hogy álljanak helyt a társaság ki nem egyenlített tartozásaiért.

A márciustól életbe lépő új Ptk-nak köszönhetően lényegesen egyszerűbb lesz a hazai vállalkozásokba befektetők dolga, kevesebbszer kell taggyűlést tartani és a cégbe történő pótbefizetések körül is lesz némi könnyítés.

Megkönnyítheti azoknak a hazai vállalatoknak a dolgát az új Ptk., amelyek külföldi székhelyű banknál szeretnének hitelhez jutni. A hitelező, vagyis a külföldi bank szempontjából nyilvánvalóan elsődleges jelentőségű, hogy mennyire átlátható a hitelbiztosítéki rendszer magyarországi szabályozása, milyen hatékonyan képes lehívni a rendelkezésre álló garanciákat, illetve hogy mekkorák az adminisztratív terhei és költségei. Az új Ptk. pedig komoly változásokat hoz e téren.

Csak márciusban lép hatályba az új polgári törvénykönyv, azonban egy a végrehajtásáról december utolsó napjaiban született „salátatörvény” máris kilenc oldalon keresztül módosítja. A jogalkotást jellemző kapkodás nem véletlen: 2013-ban minden eddiginél több törvényt és rendeletet fogadott el az Országgyűlés.

A kormányzat szerint nem kötelező a tartozáskövetelő cégeknek felszámolnia a késedelmi kamatot és a behajtási költségátalányt, a vállalat arról le is mondhat az új Ptk. szerint. Adószakértők szerint a jogszabály túl nagy terhet ró a cégekre.

A hitelek törlesztésével párhuzamosan a kötelező tőkekövetelményre is kell figyelniük kell a kft.-knek a jövőben, a mindkettőhöz szükséges rendezett pénzügyi háttér megteremtésében segítséget jelent a faktoring.

A jövőre hatályba lépő új Ptk. enyhít a részvénytársaságokra vonatkozó pénzügyi segítségnyújtás tilalmán, elhárítva az adminisztratív akadályt egy tervezett cégfelvásárlás speciális, belső forrásból történő finanszírozása elől.

Számos ponton módosítja a társaságok belső finanszírozására vonatkozó szabályozást a 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv. A korlátolt felelősségű társaságokat érintő talán legjelentősebb változás, hogy a kft. törzstőkéjének kötelező minimuma a jelenlegi ötszázezer forint helyett ismét hárommillió forint lesz. Emellett módosulnak a törzsbetétek mértékére, illetve a pótbefizetésre vonatkozó szabályok is.

A 2014. március 15-én hatályba lépő új Ptk. alapjaiban változtatja meg a finanszírozások korábban alkalmazott biztosítéki rendszerét is azzal, hogy megtiltja a bizalmi elemet tartalmazó biztosítéki szerződések kötését, és a zálogjogot tekinti alapvető hitelbiztosítéknak. A hitelbiztosítéki rendszer átalakításán túl a hitelezést érintő fontos változás még az új hitelbiztosítéki nyilvántartás megteremtése, illetve a zálogjogosulti bizományos és az „önálló” elidegenítési tilalom bevezetése is.

A Piac & Profit jogi szakértőjének témája a szerződések írásba foglalása, a formakényszernek nevezett, sokak számára magától értetődőnek tűnő probléma. A téma banálisnak is nevezhető. De lehet, hogy mégsem az? Az új Ptk. e téren is hozott némi újdonságot.