hirdetés

Nem lesz könnyű, de jön az új Ptk.

A sokat emlegetett törzstőke-emelési kötelezettségen kívül is jelentős változásokat hoz az új Polgári Törvénykönyv a vállalkozások életében. A cégek azonban csak kevéssé készültek fel az új szabályokra, pedig már a kódex hatálybalépése sem egyszerű feladvány.

Van kiút az értékválságból? Megállítható az akkugyárak terjedése itthon?
Van még jövőnk az EU-ban?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Donáth Annával, a Momentum EP-képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. október 4. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

hirdetés

Készületlenek a magyar vállalkozások - Kép: Pixabay

Hamarosan, március 15-én lép hatályba az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) amely jelentős változásokat hoz a cégek életében. Az új magánjogi kódex azonban amellett, hogy értelmezése önmagában is képes komoly fejtörést okozni a cégeknek, már most, hatályba lépése előtt is több száz ponton módosult.

„Ember legyen a talpán, aki ezt követni tudja,” – mondta Győrfi-Tóth Péter jogász, a DLA Piper partnere. „Mi nem vagyunk kis iroda, de majdnem negyven jogásznak is fél évébe tellett hogy feldolgozza az új Ptk. jogszabályait, a vállalkozások pedig még nagyobb lemaradásban vannak” – hangsúlyozta. „Tudják, hogy jön az új jogszabály, hallottak róla ezt-azt, de összességében elmondhatjuk, hogy a vállalkozásokat felkészületlenül fogja érni a sok változás” – mondta a szakértő.

Kevésbé lesz "felhasználóbarát"

A hamarosan hatályba lépő jogszabály magasabb elvárásokat fogalmaz meg a mind a gazdasági szereplők, mind a magánszemélyek esetén. „Az egyik pont, ahol ez tetten érhető, az a szerződésszegések köre: itt például jelentősen leszűkült a szerződéses kötelezettségek alóli „kimenekülés” lehetősége” (amelyről részletesebben cikkünk következő részében olvashat) – hangsúlyozta a jogász szakember,a ki szerint ráadásul nagyon kevés felkészülési idő állt a jogalkalmazók részére, így komoly bizonytalanság fogja övezni a hatályba lépést” – mondta Győrfi-Tóth.

Jelenleg külön álló jogszabály a Gazdasági törvény (Gt) és a Ptk., az új Ptk. azonban már szabályozza a kereskedelmi jogokat is, így szorosabb kapcsolat jön létre a jogszabályok között, azonban a jelenlegi Gt.-nél kevésbé részletes az új szabályozás. Ennek következtében megnő a kiegészítő jogszabályok szerepe, így a törvényi háttér kevésbé lesz „felhasználóbarát” – hangsúlyozta Molnár Gábor a DLA Piper partnere az ügyvédi iroda által tartott sajtóbeszélgetésen Budapesten. A jogász véleménye szerint az új Ptk. összességében nehezebben lesz alkalmazható, mint a korábbi Ptk.és Gt.

Itt felkészülhet az új Ptk.-ra!
Még életbe sem lépett, december végén máris módosították az új Polgári Törvénykönyvet, amely komoly változásokat hoz a magyar jogrendszerben. Változik a társaságok belső finanszírozására vonatkozó szabályozás, emelkedik a kft.-k törzstőkéjének kötelező minimuma, és módosulnak a törzsbetétek mértékére, illetve a pótbefizetésre vonatkozó szabályok is március 15-étől. A Piac & Profit konferenciáján szakemberek ismertetik a részleteket.
Már a hatálybalépés sem egyszerű: a vállalkozások 2014. március 15-től alkalmazhatják az új Ptk-t, de nem kötelezően. A véghatáridőig a cégek az első okirat módosítás idején kötelesek dönteni az új Ptk-ra való áttérésről. A kkt-k bt-k esetén a véghatáridő 2015. márc. 15, kft. és rt. esetén 2016. március 15. Az átállási döntésig a most hatályos Gt.-t kell alkalmazni, de egyes rendelkezések, mint az ügyvezetői felelősség már most hatályba lépnek!

A már fennálló szerződéses jogviszonyokra azonban – ha a felek nem rendelkeznek erről külön – a szerződés lejártáig a régi Ptk. vonatkozik.

A dologi jellegű jogviszonyok esetén a 2014. március 15-ei határidő vonatkozik.

A vállalkozásokat érintő legfontosabb változások

A szabálytól való eltérés ehetősége:

Ez a kitétel elvileg rugalmasabbá teszi a cégalapítást, illetve a cégformát, illet a társaságok működését. Két esetben azonban tilos eltérni a szabályozástól: az egyik ilyen, amikor a törvény ezt kifejezetten tiltja, a másik esetkör a jogalkotó esetén kiemelt kisebbségi tulajdonosok, munkavállalók illetve hitelezők érdeksérelme, a törvényes működési felügyelet akadályozása. „Ez azt a problémát veti fel, hogy gyakorlatilag bármely szabálytól való eltérés sértheti valakinek az érdekeit. Ez bizonytalanná teheti a jogalkalmazást, és éppen a Ptk. rugalmasságát szünteti meg. Ráadásul a Ptk. nem egyértelmű azzal kapcsolatban, hogy ki számít például kisebbségi tulajdonosnak” - vélte Molnár Gábor. Ráadásul a jelenlegi Gt. pontosan meghatározza a tagok hatásköreit, az új Ptk. azonban csak általánosságban fejti ki a témát és a társaságok tagjaira bízza, hogyan határozzák meg a hatásköröket. Ez összességében rugalmasabb működést tesz lehetővé, ám a jogbizonytalanságot is fokozza.

Tovább szorul a hurok az ügyvezetők nyakán
A fizetésképtelen cégek ügyvezetőit a jövőben már a felszámolás befejezését megelőzően, a közbenső mérleg alapján is kötelezheti a bíróság arra, hogy álljanak helyt a társaság ki nem egyenlített tartozásaiért.
Törzstőke emelés

A kft.-re vonatkozó szabályozásban a törzstőke emelés a cégalapítások megszűrésének szándékával született. Az eredeti tervek szerint minden kft.-nek hárommillió forintra kellett volna emelnie a törzstőkéjét. A parlamenti vita során azonban komolyan puhult a törvény:  2016. március 15-ig a kft-nek nem kötelező törzstőkét emelnie, azonban ebben az esetben a társaság nem alkalmazhatja az új Ptk. szabályait. A határidőig mindenképpen meg kell emelni a törzstőke, mivel az azt elmulasztó cégek törlésre is kerülhetnek. „Igaz, ez akár papíron is megoldható, hiszen a tőkeemelésről tényleges befizetés nélkül is lehet dönteni, ugyanis éppen az új Ptk. engedélyezi, hogy a befizetésre nincs véghatáridő, akár száz év is lehet. Ebben az esetben azonban, amíg a tag be nem fizeti a törzstőke-részt, tilos számára osztalékot fizetni, és ha a társaság nem fizethet osztalékot, akkor semmilyen jogcímen sem fizethet a befizetéssel késő tagnak.

Pénzügyi segítségnyújtás tilalma eltörölve, illetve enyhítve

Ennek következménye, hogy egyszerűbbé válnak a vállalatfelvásárlások, mivel így könnyebbé válik a hitelből végzett felvásárlás, ugyanis így a hitelfelvételhez a céltársaság eszközeit is igénybe lehet venni.

Szavazatelsőbbségi részvények

Az új Ptk. engedélyezi a nem tipizált részvények kibocsátását is: a Zrt-k tagjai így a saját igényeihez szabhatják a részvényekben foglalt jogokat. Ez a befektetéseket teheti egyszerűbbé: nem kell külön szerződéseket kötni a kiegészítő feltételekhez, ám most mára részvényekben bármilyen megállapodás rögzíthető.

Vételi és eladási jog öt éves időkorlátja eltörölve

Az új Ptk. nem köti időkorláthoz a kiszállási, vagy kivásárlási jogokat, ez nagyban könnyíti a befektetéseket a kockázati tőke esetén, de sok komoly patthelyzetet is felold a tulajdonosok között.

A cég már nem fogyasztó!

A fogyasztók védelméről az új Ptk. rendkívül szigorú szabályokkal gondoskodik. Mivel a fogyasztó lényegesen kevesebb információval rendelkezik és kockázatvállalási készsége is alacsonyabb, így a Ptk kötelező érvényű jogszabályokkal egyenlíti ki a jogi különbségeket. Viszont jelentősen változott a fogyasztó fogalma: most már csak természetes személyek lehetnek. Egy kkv például már nem minősül fogyasztónak, míg korábban, ha foglalkozási körén kívülről rendelt szolgáltatást, élvezte a fogyasztókat védő szabályok előnyeit. Az új Ptk. azonban úgy véli, hogy a cégek gondoskodjanak maguk az érdekeik védelméről.

Az új Ptk. nem csak a vállalkozások, hanem az ügyvezetők, a vezető tisztségviselők életét is alapjában átírja. Erről cikkünk következő részében olvashat!

Még többe kerül a késve fizetés
A Polgári Törvénykönyv 2013. július 1-jétől hatályos módosítása több ponton is megváltoztatta a számlák késedelmes kifizetésére vonatkozó szabályokat. Eddig a vállalkozó szabadon eldönthette, hogy késedelmesen fizető partnerének felszámol-e késedelmi kamatot vagy sem. Mostantól mindenképpen meg kell ezt tennie, ráadásul kötelező lesz minimum 40 eurónak megfelelő forintösszeget is felszámolnia behajtási költségátalányként. Ez aránytalanul nagy terhet róhat a késedelembe eső gazdálkodókra. Különösen nehéz helyzetet teremt az olyan jóhiszemű vállalkozások számára, akik azért nem tudnak alvállalkozóiknak pontosan fizetni, mert őket sem fizette ki a fővállalkozó.
hirdetés

Véleményvezér

Az osztrák vasutasoknak elegük lett magyar kollégáikból

Az osztrák vasutasoknak elegük lett magyar kollégáikból 

Tényleg egészen elképesztő, hogy a magyar vasút mennyire képtelen megfelelni a kor elvárásainak.
A magyar élelmiszer-infláció fele az állami adóemelések eredménye

A magyar élelmiszer-infláció fele az állami adóemelések eredménye 

Érdekes az állami kommunikáció. Miközben folyamatosan az infláció elleni harc hőseként mutatja magát be a kormány az élelmiszer áremelkedés felét a kabinet generálta.
Szijjártó Péternek szerepelnie kellene a Kőgazdag Fiatalok című reality showban

Szijjártó Péternek szerepelnie kellene a Kőgazdag Fiatalok című reality showban 

Igazságtalan, hogy külügyminiszterünk nem kapott lehetőséget a legújabb, nézőszámot döntögető reality showban. Pont ugyanúgy él és gondolkodik, mint az ott szereplők.
A magyar kutatók is kárvallottjai ez egyetemi modellváltásnak

A magyar kutatók is kárvallottjai ez egyetemi modellváltásnak 

A nyilvánosság előtt nagy hangsúlyt kapott, hogy az Európai Unió kizárta a hallgatóknak szóló Erasmus programból a modellváltó magyar egyetemeket. Kevesebben tudják, hogy a kutatók is bajba kerültek.
Tíz százalékra csökkent az orosz gáz szerepe Európában

Tíz százalékra csökkent az orosz gáz szerepe Európában 

Orbán Viktor szerint nem jó, hogy Európa megszabadult az orosz energiahordozóktól. A miniszterelnök erről tegnap, napirend előtt az Országgyűlés őszi ülésszakának első napján beszélt.
Van ingyen ebéd

Van ingyen ebéd 

Szerencsések azok, akik a román határ mellett laknak. Kedvelt élelmiszereiket ugyanannál a multinál jóval olcsóbban kapják meg a szomszédoknál.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo