Sok cégvezető már csak legyint és inkább a homokba dugja a fejét, ha az egyre újabb és újabb adminisztrációs kötelezettségekről hall. A lapunknak nyilatkozó könyvelő szerint még az sem tud minden előírásnak tökéletesen megfelelni, aki akarna.

A képviselet, a más helyett, más nevében való eljárás, jognyilatkozat-tétel lehetősége alapvető fontosságú az üzleti forgalomban. Az új Ptk. hatálybalépésével azonban a képviseletre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban is pontosabban fogalmaz a jog.

Az új Polgári Törvénykönyv szavatossági szabályai főként az igényérvényesítési határidőket érintik; illetve jelentős újítás, hogy a fogyasztók a hibás termék kijavítását illetve kicserélését a termék forgalmazójától és gyártójától közvetlenül is követelhetik. Ez többlet jogokat jelent a fogyasztók részére, illetőleg megváltozott felelősségi rendszert a terméket gyártók és értékesítők számára.

Jelentős változásokat hozott az új földforgalmi törvény második részének hatályba lépése. Immár büntethetővé válik a zsebszerződések megkötése és már a magyar állampolgárok is csak nehezen szerezhetnek termőföldet. Ugyanakkor még bőven maradtak kérdéses részek a jogszabályban.

Megnehezíti a biztosítók helyzetét, s átrendezheti az egész hazai gyakorlatot az új Ptk., mert hosszú évtizedek után feloldotta a kártérítésre vonatkozó átlagosan 15 napos moratóriumi kötelezettséget. Továbbra is tiltja viszont a törvény az utólagos szerződéssel és kárigénnyel történő ügyeskedést.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerint tévhit, hogy az új Ptk. alapján a gazdasági társaságokkal tagsági viszonyban is álló munkavállalók nem kaphatnak bért. A jogszabály szerint ugyanis a egy társaság eredménytartaléka negatív, vagyis nem fizethet osztalékot, akkor tagjainak nem teljesíthet semmilyen egyéb kifizetést sem.

Az új Ptk. hatálybalépése több aspektusból is érinti a vállalkozókat, többek között 2014. március 15. napjával módosultak az elektronikus cégnyomtatványok is, azonban a korábbi e-nyomtatványokat 2014. március 31. napjáig még befogadják.

2014. március 15-én hatályba lépett az új Polgári Törvénykönyv, de a korábbi rendelkezéseket is még évekig, sőt, akár évtizedekig alkalmazni kell. Külön törvény rendelkezik arról, hogy az új magánjogi kódex előírásaira mikor kell átérni. Sok esetben különös körültekintést fog igényelni, hogy a felek megállapítsák, jogviszonyukra melyik szabályt kell alkalmazni.

2014. március 15-től hatályos az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) A változás számos területet és ügyet érint az ügyvezetők felelősségétől a szerződéseken át a társasági szerződésig. Összeszedtük a legfontosabb, cégeket érintő újdonságokat!

Május elsején lép életbe az új földtörvény, amely szerint csak földművesek vásárolhatnak termőföldet. A korlátozások következtében felpörgött a termőföldpiac, de szakértők szerint a törvény életbe lépése után is jó lehetőségek állnak a gazdálkodók előtt.

A magyar kormány tervei szerint nem új járulékot vezetnének be az energiacégeknek, hanem kötelezővé tennék, hogy a szolgáltatók kötelezően támogassák a lakossági energiahatékonysági beruházásokat.

Teljesen új lehetőségek nyílnak meg a cégtulajdonosok előtt, mivel az új Ptk. nem ragaszkodik a cégvezetés eddigi rigorózus szabályozásához. Az új változások a kkv-k közül különösen a kft-kre lesznek pozitív hatással.

A március 15-én hatályba lépő új polgári törvénykönyv teremtette meg a bizalmi vagyonkezelés jogintézményét, az Országgyűlés pedig csütörtökön elfogadta az ennek szabályait tartalmazó törvényt.

Nemcsak a cégek, hanem az ügyvezetők, a vezető tisztségviselők életét is átírja az új Ptk. Az ügyvezetők a vagyonukkal felelnek az okozott károkért, tiltakozniuk kell a rossz tulajdonosi döntések ellen és a cég tartozásaiért is felelősségre vonhatók.

A sokat emlegetett törzstőke-emelési kötelezettségen kívül is jelentős változásokat hoz az új Polgári Törvénykönyv a vállalkozások életében. A cégek azonban csak kevéssé készültek fel az új szabályokra, pedig már a kódex hatálybalépése sem egyszerű feladvány.

Súlyosan megérezték a gazdasági válságot, de optimisták a magyar családi vállalkozások. Azonban még mindig komoly problémájuk a generációváltás, súlyosnak érzik az adminisztrációs terheket és örömmel látnák, ha a jogi szabályozás életszerűbb lenne.

Évről évre szemtanúi lehetünk a jogszabályok mennyiségi növekedésének. A törvények száma 2011-ben lépte át a „bűvös” kétszázas határt, 2012-ben pedig már 223 törvénnyel zártuk az évet. Úgy tűnik, 2013 sem lesz ebből a szempontból jobb.

A pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó új szabályok a fogyasztóknak és a kiskereskedőknek kedveznek. Biztonságosabb és olcsóbb lesz az internetes fizetés és alacsonyabbak lesznek a bankközi díjak.

A munkáltatónak joga van az alkalmazottat a már megkezdett szabadságáról is visszahívni. Igaz, csak komoly indokkal, és pótolnia kell a kiesett szabadnapot. Viszont ha önként foglalkozunk a munkánkkal a szabadnapunkon, az már a mi bajunk.

Idén április végéig 50 827 oldalnyi jogszabály látott napvilágot a Magyar Közlönyben. Ez több mint tízezer oldallal több, mint amennyi tavaly egész évben megjelent, és nagyjából a négyszerese annak, ami az elmúlt években az év első harmadában jellemző volt. Pedig a magyar vállalkozások már eddig is nehezen tudtak alkalmazkodni a gyorsan változó jogi környezethez.