Beszállhatnak a szigetelésbe is

A korábbi tervekkel ellentétben mégis bevezetik a 1,5 százalékos szolgáltatói energiahatékonysági kötelezettségi rendszert, amely 2014-től kötelezi az energiaszolgáltatókat, hogy évi 1,5 százaléknyi megtakarítást érjenek el fogyasztóik között, például a lakásfelújítások támogatásával.  Az évente megtakarítandó mennyiség a Zöld Beruházási Rendszer összes megtakarításának nyolcszorosa. (Energiahatékonyságra hazánk 700 milliárdot költhet ebben az uniós ciklusban.)

Az EU Bizottság honlapján megjelent a magyar Kormány jelentése arról, hogy hogyan kívánja végrehajtani az Energiahatékonysági Irányelv értelmében 2014-ben bevezetendő 1,5 százalékos energiaszolgáltatói megtakarítási kötelezettséget. E rendszer lényege, hogy az energiaszolgáltatókat arra kötelezi, hogy az évente az eladásaik 1.5 százalékának megfelelő mennyiségű energiát takarítsanak meg a végfogyasztók körében.  Ehhez az energiaszolgáltatók kénytelenek lesznek anyagilag is segíteni fogyasztóik beruházásait.  Ilyen rendszer már régóta működik Nagy-Britanniában, ahol az energiaszolgáltatók a családi házak szigetelését támogatták.

Bár a jelentés a hazai bevezetésre vonatkozó kérdések legtöbbjére semmi véglegeset nem mond, egy kulcskérdésben, a kötelezettség végrehajtásának módjában változni látszik az irány.  A jelentés azt írja, hogy Magyarország egy valódi kötelezettségi rendszer „bevezetésében gondolkodik”.  Ez azért újdonság, mert 2013 nyarán Horváth Attila Imre NFM - államtitkár még úgy nyilatkozott, hogy „inkább járulék lesz”, illetve „E pénz egy részéből energiahatékonysági projekteket lehet finanszírozni.” A hatékonyság pedig létkérdés, mert világunkat alapjaiban változtatja meg a klímaváltozás.

További fontos elem, hogy a tervezet meghatározza, hogy pontosan mennyi megtakarítást kell a szolgáltatóknak évente előteremteni.  Ez pedig évi 2 vagy 2,7 milliárd kilowattóra attól függően, hogy a közlekedési energiafogyasztást is bevonják-e a rendszerbe, vagy sem.  Ez igen jelentős mennyiség, ha belegondolunk a kisebbik szám is majdnem nyolcszor annyi, mint az a 253 millió kWh, amit a Zöld Beruházási Rendszer 2008 óta megtakarított.  Ez azt is jelenti, hogy 2020-ig az energiaszolgáltatói megtakarítási kötelezettség a Paksi Atomerőmű egyéves termelésénél is több energiát takarít majd meg.

Nagyon örülünk, hogy az NFM járulék helyett inkább valódi kötelezettségi rendszert vezetne be, így nem az államon keresztül, hanem közvetlenül jutnak majd el az energiaszolgáltatók támogatásai a fogyasztókhoz, ez a megoldás elősegíti, hogy a leginkább költséghatékony megtakarítási beruházások valósuljanak meg” – mondta a tervezettel kapcsolatban dr. Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. igazgatója.

Az új rendszer a 2014 februárjára ígért Panel III programnál nagyságrendekkel több forrást teremthet a lakások szigetelésére, kazán-, illetve nyílászáró-cseréjére. A rendszert az Irányelv szerint már 2014-ben be kell vezetni, és minél előbb elindul, annál hamarabb segíthet az emberek energiaköltségeinek csökkentésében.