Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) legfontosabb változatásai a kellékszavatossági igények érvényesítésére nyitva álló határidőket érintik. Az új kódex ugyanis számos ponton egyszerűsít az eddigi szavatossági határidők komplex rendszerén. Az új Ptk. alapján a szavatossági jogok főszabályként a teljesítés időpontjától számított egy évig érvényesíthetőek. A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a határidő két év, ingatlan esetén pedig öt év – figyelmeztet a Baker & McKenzie ügyvédi iroda. (A szavatossággal és a jótállással még mindig komoly gondok vannak.)
Ha az igényérvényesítés menthető ok miatt nem történhet meg ezen időtartam alatt, úgy erre hivatkozva lényegében bármeddig meg lehet kísérelni az igényérvényesítést. Ez viszont lényegesen kitolhatja a szavatossági igények érvényesíthetőségét, és ezáltal a kötelezettek felelősségét, hiszen a régi Ptk. szerint a teljesítéstől számított 1 év, illetve tartós használatra rendelt dolog vagy fogyasztói szerződés esetén 3 év elteltével egyáltalán nem lehetett a továbbiakban szavatossági igényeket érvényesíteni, még menthető ok fennállása esetén sem.
A vállalkozások életét amúgy is sok területen felforgatja az új Ptk.
Időben kell jelezni
A hibás teljesítés bizonyítása ugyanakkor a vevőt terheli, és természetesen az idő múlásával a bizonyítás nehézsége folyamatosan nő, tehát minél később próbálják meg az igényérvényesítést, annál kevesebb az esély a sikerre. Tekintettel továbbá arra, hogy minden terméknek van egy élettartama, amit a természetes elhasználódás határol be, és aminek letelte után már nem várható el a hiba orvoslása, a bírói gyakorlat várhatóan ki fog alakítani az egyes termékek esetében egy hozzávetőleges időtartamot, amelynek eltelte után szavatossági igény nem lesz többé érvényesíthető.
Az új Ptk. által "termékszavatosság" néven bevezet egy új jogintézményt. Ez alapján a termék hibája esetén a vevő nem csak azzal a kereskedővel szemben érvényesíthet igényt, akitől a terméket vásárolta, hanem a termék gyártójával vagy forgalmazójával szemben közvetlenül is felléphet. Így tehát például egy gépjármű meghibásodásakor nem csak az értékesítő kereskedőtől követelhető annak kijavítása vagy kicserélése, hanem a márka importőrétől vagy magától a gyártól is.
Mikor hibás a termék?
A termék - a termékszavatossági szabályok alkalmazása körében - akkor hibás, ha nem felel meg a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.
A termékszavatossági igények köre szűkebb, mint az általános szavatossági igényeké. A fogyasztó csak a termék kijavítását vagy - ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges - a termék kicserélését követelheti (az általános szavatossági igények érvényesítésekor ezeken túlmenően a vevő bizonyos feltételek fennállása esetén kérhet árleszállítást vagy elállhat szerződéstől). A termékszavatosság esetében az igényérvényesítési határidők is eltérően alakulnak, ugyanis a gyártót a termékszavatosság az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított két évig terheli, és ez a határidő jogvesztő.
A gyártó csak akkor mentesül a felelősség alól, ha a terméket nem üzleti tevékenysége körében gyártotta vagy forgalmazta, vagy a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető, illetve ha a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.
A fogyasztó számára a választás lehetősége adott: vagy azzal a szerződő féllel szemben érvényesíti a szavatossági igényeket, akitől a terméket vásárolta vagy lehetősége van a termék gyártójával vagy forgalmazójával szemben fellépni. A kétféle igényt azonban nem lehet párhuzamosan érvényesíteni. Az egyik út sikertelensége viszont nem zárja ki, hogy a fogyasztó az igényét a másik jogcímen érvényesíthesse, ha annak feltételei fennállnak.
