Az új Ptk. rendelkezéseit alapvetően a hatályba lépését követően keletkezett tényekre és jognyilatkozatokra – így például szerződésekre – kell alkalmazni, tehát a 2014. március 15-ét megelőzően már fennálló jogviszonyokra a régi Ptk. lesz irányadó. Egyes esetekben azonban ésszerűtlen lenne, ha továbbra is a régi Ptk.-t kellene alkalmazni. Erre tekintettel az általános szabály alól jelentős számú kivételt ír elő az új Ptk. hatályba lépésével összefüggő törvény – közölte Dr. Szarvas Júlia, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda ügyvédje.
Szerződések
A már létező szerződésekre a korábbi szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha azok alapján az új Ptk. hatálybalépését követően tesznek a felek jognyilatkozatot, illetve keletkeznek újabb kötelmek. Ennek megfelelően egy 2014. március 14-én megkötött szerződést a felek a régi Ptk. szabályai alapján módosíthatnak a jövőben is, de ugyanígy a régi Ptk. lesz irányadó arra az esetre, ha már korábban előszerződést kötöttek a felek, a tényleges szerződést pedig csak 2014. március 15-e után véglegesítik.
Dr. Szarvas Júlia elmondta: A szerződő felek megállapodhatnak ugyanakkor abban, hogy a korábbi szerződésüket az új Ptk. alá helyezik, ezt azonban csak a szerződés egészére lehet megtenni. Nem fordulhat elő tehát olyan helyzet, amikor a szerződés egyes részeire a régi, más részeire pedig az új kódex irányadó. Egyes esetekben az új Ptk. megengedőbb a korábbi szabályokhoz képest, így például a súlyos gondatlansággal okozott szerződésszegésért való felelősséget most már korlátozhatják vagy kizárhatják a felek. Érdemes tehát a vállalkozásoknak áttekinteniük az egyes szerződéseiket, hogy melyeknél járhat előnnyel az új Ptk.-ra való áttérés.
Szerződésen kívül okozott kárért való felelősség
Az új Ptk.-nak a szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre, valamint a személyhez fűződő jogok megsértésére vonatkozó rendelkezéseit a 2014. március 15-ét követően tanúsított jogsértő magatartásokra kell alkalmazni. Itt egyértelmű a szabály, hiszen nincs a felek között sem szerződés, sem más olyan jogviszony, amely a régi Polgári Törvénykönyvhöz kötné őket.
A védekezésre vannak jogi eszközök, de valószínűleg a kifejezetten erre szolgáló biztosítások is népszerűek lesznek.
Dologi jog
Az új Ptk. dologi jogi (így különösen tulajdonjogi) rendelkezéseit alapvetően a 2014. március 15-én már fennálló dologi jogi jogviszonyokkal kapcsolatosan is alkalmazni kell, ha ezen dátumot követően keletkezett valamilyen tény, vagy tettek meg bármely jognyilatkozatot (pl. ezt követően kötöttek ingatlan-adásvételi szerződést).
Az általános szabályhoz képest azonban számos kivételt is felsorol a törvény, ezek közé tartozik többek között a zálogjog. Az új Ptk. zálogjogra vonatkozó rendelkezéseit ugyanis csak arra a zálogjogra kell alkalmazni, amelyet 2014. március 15-ét követően kötött zálogszerződéssel alapítanak, illetve amely törvényes zálogjogként az új Ptk. hatálybalépését követően keletkezik (ilyen törvényes zálogjog például a bérbeadónak a bérlő bérelt ingatlanban található vagyontárgyain fennálló zálogjoga a bérleti díj erejéig) – hangsúlyozta a jogi szakértő.
A 2014. március 15-én már nyilvántartott jogi személyek, ideértve valamennyi gazdasági társaságot, az új Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosításuk során, de legkésőbb 2015. március 15-éig kötelesek gondoskodni arról, hogy létesítő okiratuk összhangban legyen az új Ptk. rendelkezéseivel. Korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok esetén a végső határidő 2016. március 15-e. Azaz, ha egy már bejegyzett gazdasági társaság bármilyen okból módosítja a jövőben a társasági szerződését, ezzel egyidejűleg át kell térnie az új Ptk. gazdasági társaságokra irányadó szabályaira is.
A fentiektől eltérő, speciális szabály vonatkozik a 3 millió Ft alatti törzstőkével rendelkező kft-kre. Az új Ptk. 500 ezer Ft-ról 3 millió Ft-ra emelte a kft-k minimális tőkekövetelményét. A törzstőke megemelésére 2016. március 15-ig van idejük az új Ptk. szerinti minimum törzstőkét el nem érő kft-knek. Szarvas Júlia szerint ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy tőkeemelés nélkül ezen társaságok működésére a 2014. március 14-én hatályos Társasági Törvény lesz irányadó. (A Piac & Profit szakértője szerint viszont van egyszerűbb és olcsóbb megoldás is! ) Amennyiben az érintett cégek szeretnének élni az új Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó diszpozitív, tehát eltérést engedő szabályaival – például szeretnének ügyvezető testületet kialakítani –, érdemes lehet megfontolni a 2016. március 15-ét megelőző tőkeemelést és így az áttérést az új kódex előírásaira.
