A kiskereskedőknek és a fogyasztóknak is megtakarítást hoznak új Uniós szabályok
A pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó új szabályok a fogyasztóknak és a kiskereskedőknek kedveznek. Biztonságosabb és olcsóbb lesz az internetes fizetés és alacsonyabbak lesznek a bankközi díjak.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
Annak érdekében, hogy az uniós pénzforgalmi piacot az egységes piac lehetőségeihez igazítsa és támogassa az uniós gazdaság növekedését, az Európai Bizottság jogszabálycsomagot fogadott el, amely tartalmaz egy új pénzforgalmi irányelvet, valamint egy rendelettervezetet a kártyaalapú fizetési műveletekhez kapcsolódó bankközi díjakról.
„Az EU pénzforgalmi piaca jelenleg széttagolt és drága – költségei évente az uniós GDP több mint 1%-át, azaz 130 milliárd eurót emésztenek fel, amit gazdaságunk nem engedhet meg magának. Javaslatunk révén az internetes fizetések mind a kiskereskedők, mind pedig a fogyasztók számára biztonságosabbá és olcsóbbá válnak – ezáltal ösztönözzük a digitális egységes piacot. A bankközi díjak változtatása pedig egy jelentős, a nemzeti pénzforgalmi piacok közötti korlátot számol fel és véget vet e díjak indokolatlanul magas szintjének.” – nyilatkozta Michel Barnier, a belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos.
A felülvizsgált pénzforgalmi irányelv új elemei és javításai:
Megkönnyíti és biztonságosabbá teszi az alacsony költségű internetes pénzforgalmi szolgáltatások használatát azzal, hogy az irányelv hatályát kiterjeszti az új, úgynevezett fizetéskezdeményezési szolgáltatásokra. Ez utóbbiak olyan szolgáltatások, amelyek a kereskedő és a vevő bankja között működnek, és hitelkártya használata nélküli, olcsó és hatékony elektronikus fizetést tesznek lehetővé. Mostantól ezekre a szolgáltatókra is ugyanazok a magas színvonalú szabályozási és felügyeleti standardok vonatkoznak, mint minden más pénzforgalmi intézményre. Ezzel egyidejűleg a bankoknak és minden más pénzforgalmi szolgáltatónak meg kell erősítenie az online tranzakciók biztonságát: a fizetésekhez szigorú ügyfél-azonosítást kell kapcsolniuk.
A fogyasztók védettebbek lesznek a csalással, az esetleges visszaélésekkel és fizetési incidensekkel szemben (pl. a vitatott és a helytelenül végrehajtott fizetési műveletek esetében). A fogyasztók csupán igen korlátozott mértékű – legfeljebb 50 eurónyi (szemben a jelenlegi 150 euróval) – veszteséget lennének kénytelenek viselni a nem engedélyezett kártyás fizetések esetén.
A javaslat az Európán kívülre történő készpénz- és egyéb átutalások, valamint a nem uniós pénznemben történő fizetések esetében kibővíti a fogyasztói jogokat.
Elősegíti új piaci szereplők megjelenését és innovatív mobiltelefonos és internetes fizetési megoldások kidolgozását Európában, ezáltal javítva világviszonylatban az EU versenyképességét.
Joaquín Almunia alelnök hozzátette: „A kiskereskedők által fizetett bankközi díjak végső soron a fogyasztók számláját terhelik. Nem elég, hogy a fogyasztók általában nincsenek ennek tudatában, a különböző jutalmazási rendszerekkel még ösztönzik is őket arra, hogy a bankjuknak legnagyobb bevételt generáló kártyákat használják. A bankközi díjaknak felső határt szabó rendelet – a trösztellenes szabályok végrehajtását kiegészítve – megakadályozza a túlzottan magas díjak határokon átnyúló viszonylatban történő alkalmazását. Ezáltal egyenlő versenyfeltételeket biztosítunk a pénzforgalmi szolgáltatóknak, új piaci szereplők számára válik lehetővé a piacra lépés és az innovatív szolgáltatások nyújtása. Egyúttal a bankoknak fizetendő alacsonyabb díjaknak köszönhetően a kiskereskedők számottevő összegeket tudnak megtakarítani, a fogyasztók számára pedig az alacsonyabb kiskereskedelmi árak jelentenek előnyt.”
Felső korlát a bankközi díjakra
A felülvizsgált pénzforgalmi irányelvvel kombinálva a bankközi díjakról szóló rendelet a fogyasztói betéti kártyákon és hitelkártyákon alapuló tranzakciók bankközi díjaira felső korlátot vezet be, és e kártyatípusok esetében megtiltja a pótdíjakat. A pótdíj az a felár, amelyet egyes kereskedők a kártyás fizetés után számítanak fel, jellemzően kiszabásra kerül például repülőjegy vásárlásakor. Ha a fogyasztói kártyákhoz kapcsolódó bankközi díjakra felső korlát van érvényben, az jelentősen csökkenti a kiskereskedőknél kártyás tranzakciók esetében felmerülő költségeket, ezáltal indokolatlanná válik a pótdíj felszámítása.
POS telepítési program indul
Várhatóan augusztus elején indul és az év végéig tart a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által koordinált kísérleti POS-terminál telepítési program. egyelőre kísérleti jelleggel egy megyében indul, a rendelkezésre álló 1 millió eurós forrás (amelyet az egyik kártyatársaság ajánlott fel) erre elegendő. A projekt eredményei alapján döntenek majd egy országos akcióról, melynek lebonyolításához uniós forrást próbálnak majd biztosítani. A támogatást a kártyaelfogadást biztosító szolgáltatók (bankok és egyéb pénzügyi intézmények) kapják, amelyet csak új telepítéshez lehet majd igénybe venni, tehát kizárólag olyan helyre, ahol addig nem volt POS-terminál.
Egy 22 hónapos, átmeneti időszak során felső korlát lesz érvényben a betéti és hitelkártyás, határokon átnyúló fizetési műveletek után kiszabott bankközi díjakra – vagyis azokban az esetekben, ha a fogyasztó más országban használja kártyáját, vagy ha a kiskereskedő egy másik országban vesz igénybe bankot. Az átmeneti időszakot követően a korlát a belföldi tranzakciókra is alkalmazandó lesz. A korlát mértéke a betéti kártya esetében a tranzakció 0,2%-a, a hitelkártya esetében 0,3%-a. Ezeket a szinteket a versenyhatóságok már számos, MasterCard, Visa, illetve Cartes Bancaires márkájú kártyával lebonyolított művelet esetében jóváhagyták. A korlát hatályán kívül eső kártyák esetében (ezek többnyire vállalkozások vagy háromszereplős fizetési modellek részére kibocsátott kártyák, mint pl. az American Express és a Diners) a kiskereskedők számíthatnak fel pótdíjat vagy elutasíthatják e kártyák elfogadását. Ily módon az e drága kártyák által okozott költségek közvetlenül átháríthatók azokra, akik a kártya előnyeit élvezik, nem kell minden költséget a fogyasztóknak viselniük.
A kiskereskedőknél a kártyás fizetés elfogadása kapcsán felmerülő költségek részét képezik a bankközi díjak is – ezeket végső soron, a magasabb kiskereskedelmi árak révén a fogyasztók fizetik meg. Ez a költség a fogyasztók számára láthatatlan, de évente több tíz milliárd eurós költséget okoz a kiskereskedőknek és végső soron a fogyasztóknak. A bankközi díjak szintje tagállamonként számottevő eltéréseket mutat, ez egyrészt arra utal, hogy nincs mögöttük világos indoklás, másrészt viszont jelentős korlátot képez a nemzeti pénzforgalmi piacok között. A bankközi díjak felső korlátjának bevezetése csökkenti a kiskereskedők és a fogyasztók költségeit, és elősegíti egy uniós szintű pénzforgalmi piac létrehozását. Ez várhatóan ösztönzi majd az innovációt is, és nagyobb mozgásteret biztosít a pénzforgalmi szolgáltatók számára új szolgáltatások nyújtásához.
Miért kellett mindez?
Az uniós pénzforgalmi keret, különösen pedig a pénzforgalmi irányelv felülvizsgálata, valamint a kártyás, internetes és mobiltelefonos fizetések integrált európai piacának megteremtéséről szóló bizottsági zöld könyvre 2012-ben adott válaszok vezettek ahhoz a következtetéshez, hogy további intézkedésekre és a szabályozás aktualizálására, többek között a pénzforgalmi irányelv kiigazítására van szükség. Ez elősegítené, hogy a pénzforgalmi keret jobban szolgálja egy hatékony európai pénzforgalmi piac szükségleteit, teljes mértékben hozzájárulva egy, a versenyt, az innovációt és a biztonságot ösztönző pénzforgalmi környezethez. A Bizottság a második egységes piaci intézkedéscsomagban ugyancsak kulcsfontosságú intézkedésként azonosította a kiskereskedelmi fizetések jogszabályi keretének korszerűsítését.
Ez a csomag az európaiak vásárlási és fizetési szokásaiban bekövetkezett főbb változásokra reagál. Az EU-ban csaknem minden számlatulajdonos rendelkezik betéti kártyával, 40%-uknak pedig van hitelkártyája is. Az uniós polgárok 34%-a már vásárolt az interneten, és több mint 50%-uk rendelkezik okostelefonnal, amely hozzáférést biztosít számukra a mobiltelefonos fizetések világához. Egyes gazdasági ágazatok – például a közlekedési ágazat – pedig már most is az interneten bonyolítják értékesítéseik túlnyomó többségét.
Ezzel egyidejűleg a kártyás, internetes és mobiltelefonos fizetések uniós piaca továbbra is széttöredezett és jelentős kihívásokkal kénytelen szembenézni, amelyek akadályozzák további fejlődését és visszafogják az EU növekedési potenciálját. E kihívások közé tartozik a fizetésekhez kapcsolódó, fogyasztók, illetve kiskereskedők által viselt költségek eltérő szintje, a műszaki infrastruktúra terén tapasztalható különbségek, valamint az a tény, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók képtelenek megegyezni az egységes technikai standardok végrehajtásáról.
Emellett, miközben a kártyás fizetés egyre elterjedtebbé válik, a bankközi díjak továbbra is fennálló üzleti modellje (amelyben a bankok minden egyes kártyás fizetés után díjat fizetnek egymásnak) a magas bankközi díjakat ösztönzi és kihat a kiskereskedők költségeire, végső soron pedig a fogyasztók által megfizetett árakra. Mindezeken túl az új szereplők piacra lépését is akadályozza.
