A bizalmi vagyonkezelés háromoldalú jogviszony: a vagyonrendelő a teljes vagyonát vagy annak egy részét a bizalmi vagyonkezelő tulajdonába adja, aki működteti és a hasznát a kedvezményezettnek adja tovább. Nincs akadálya annak, hogy a vagyonrendelő és a kedvezményezett ugyanaz a személy legyen. A jogszabály üzletszerűen és nem üzletszerűen eljáró vagyonkezelőket különböztet meg.
Az új Ptk. sok más, a cégek életét alapjaiban befolyásoló változást hoz!
Üzletszerű vagyonkezelés végzéséhez megfelelő engedéllyel kell rendelkezni, a vállalkozásnak erre kell szakosodnia, vagyis fő tevékenységként kell ellátnia a feladatot. Emellett fel kell mutatnia a kezelt vagyon összértékével arányos, de legalább 70 millió forintos pénzügyi biztosítékot, és 70 millió forint saját tőkével is rendelkeznie kell. A tevékenységet csak kft.-k, zrt.-k vagy az Európai Gazdasági Térség vállalkozásainak magyarországi fióktelepei végezhetik.
A törvény szigorú előírásokat tartalmaz a vagyonkezelés végzésének személyi feltételeivel kapcsolatban, emellett rögzíti: a vállalkozásban legalább egy jogásznak, egy közgazdásznak és egy okleveles könyvvizsgálónak kell dolgoznia. Az üzletszerű vagyonkezelők sorát egy közhiteles nyilvántartás rögzíti a jövőben, ebbe bárki betekinthet. Egy másik nyilvántartás a létrejött jogviszonyokat tartalmazza majd, ebbe azonban csak arra jogosult hatóságok tekinthetnek be. A nem üzletszerűen működő vagyonkezelőnek a megkötött bizalmi vagyonkezelői szerződést kell bejelenteniük. Az engedélyeket a Magyar Nemzeti Bank adhatja ki és a nyilvántartásokat is a jegybank vezeti.
A vagyonrendelők védelmét szolgálják azok az előírások, amelyek részletes tájékoztatási kötelezettséget írnak elő a vagyonkezelő számára. A törvény módosítja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség szabályait is, mind a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonelemeket, mind a kedvezményezetti jogállást jeleznie kell a nyilatkozónak és a vele egy háztartásban élő hozzátartozónak.
Mint azt korábban megírtuk, a bizalmi vagyonkezelés intézménye arra is lehetőséget teremt, hogy cégvezetők, vagy politikusok elrejtsék vagyonukat. Mint azt Molnár Gábor a DLA Piper partnere korábban elmondta: mivel a bizalmi vagyonkezelés esetén a vagyonátruházó megbíz egy céget, vagy egy magánszemélyt a vagyona kezelésé bizonyos időtartamra, ezzel átruházza a tulajdoni jogokat is. “Így tehát nincs vagyona, nem lehet megfogni az ügyvezetőt” – emelte ki Molnár Gábor.
