Megfulladunk a jogszabály-tengerben - Kép: SXC

Minden korábbi rekordot megdöntött az év első harmadában közzétett joganyag mennyisége. Április végéig 50 827 oldalnyi jogszabályt tett közzé a Magyar Közlöny, ez tízezer oldallal több, mint tavaly egész évben. A hatalmas növekedésnek csak részben oka a gigászi méretű, csaknem 35 ezer oldalas, a szakképzési kerettantervekről szóló NGM-rendelet, hiszen e nélkül is rekordmennyiségű, több mint 16 ezer oldalnyi jogszabály jelent meg – derül ki az Opten adatbázisából.

A rendszerváltás előtt a Magyar Közlönyök évente egy-kétezer oldalnyi jogszabályt és egyéb jogi dokumentumot közöltek. Ez a szám a rendszerváltás után egy évtized alatt tízezer oldalra kúszott fel, a lélektani határt 2001-ben lépte át. Az elmúlt évtized végén a közzétett joganyag gyors növekedésbe kezdett: 2008-ban elérte a 20 ezer oldalt, majd 2009-ben közel jutott az 50 ezer oldalhoz.

Történt mindez annak ellenére, hogy a 90-es években a jogalkotók és a politikusok is abban reménykedtek, hogy ha lezajlik a teljes rendszerváltás a jog területén is, a jogszabálydömping csökkenhet. Az élet azonban felülírta a reményeket: tavaly a törvények száma meghaladta a kétszázat, idén április végéig pedig tizenkét törvénnyel több született, mint tavaly az év hasonló időszakában – így idén valószínűleg megint új rekord születik.

Szinte közhely, hogy a változásokat ma már lehetetlen papíron nyomon követni. Mivel nem látszanak annak jelei, hogy a jogszabály-alkotási folyamatok lassulnának, felértékelődik az elektronikus jogi adatbázisok szerepe. A gyakran igen rövid „szavatossági idejű” jogszabályokat egyszerűen lehetetlen követni elektronikus eszközök nélkül, amelyek a jogszabályszövegek mellett a jogesetkapcsolatokat, határozatokat, kommentárokat, illetve számos – szintén folyamatosan frissítésre szoruló – segédanyagot: nyomtatványokat, iratmintákat is tartalmaznak.

A gyorsan változó jogszabályi környezetben egyrészt különösen fontos a jogszabályok folyamatos nyomon követése, másrészt elengedhetetlen, hogy a közeljövőben elinduljon egy konszolidációs időszak, amely rendet tesz az eddigi változások szövevényében. A vállalkozások életét ugyanis rendkívüli módon megn ehezíti a túlszabályozott környezet. Mint arra a Világbank felmérése is rámutatott, Magyarország és a magyar vállalatok versenyképességét jelentősen rontja, a neházkes és lassú ügyintézés. erre a legjobb példa az, hogy egy cég hogyan juthat ipari áramhoz. egy új cég ipari áramhoz. Ezt 252 nap alatt lehet elintézni, a bürokráciát nem megvető németeknél 17 kell hozzá. A vizsgált magyar cégnél a bekötés ideje nagyon hosszú, 224 nap. Ráadásul a költsége is elég magas, az egy főre jutó jövedelem 120 százaléka, az OECD vezető országaiban mért 93 százalékhoz képest.