Bár az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépéséből következő változásokkal hónapok óta foglalkoznak a hazai vállalkozások, (itt találja a piacesprofit.hu korábbi cikkeit a témában) kevesen tudják, hogy a március 15-én hatályba lévő szabályozás a tartós bérletre és a pénzügyi lízingre vonatkozó számviteli szabályokat is átírja.

A változás lényege, hogy az új Ptk. az olyan határozott ideig tartó bérletet is automatikusan pénzügy lízingnek minősíti, amely során a lízing futamideje eléri vagy meghaladja a lízingtárgy hasznos élettartamát; a futamidő nem éri el a gazdasági élettartamot, de a lízingbevevő lízingtárgy szerződéskori piaci értékénél jelentősen alacsonyabb áron (maradványértéken) megszerzi vagy megszerezheti a lízingtárgy tulajdonjogát; a futamidő alatt fizetendő lízingdíjak összege eléri a lízingtárgy piaci értékét. Ez utóbbi feltétel független attól, hogy a futamidő hogyan viszonyul a lízingtárgy gazdasági élettartamához, illetve, hogy történik-e a futamidő végén tulajdonszerzés.

„Mivel a pénzügy lízing fogalmát a számviteli törvény a Ptk-ra hivatkozva határozza meg, ezért fenti feltételeknek megfelelő, március 15-ét követően megkötött tartós bérleti konstrukciókat mind a bérbeadónak, mind a bérbevevőnek a pénzügyi lízing szabályai szerint kell majd kezelnie – foglalta össze rá Nyári Zsolt, a MAZARS szenior adómenedzsere.

Sokaknál változtatni kell a mindennapos gyakorlaton

Nyári Zsolt elmondta: a hazai vállalatok körében mindennapos gyakorlat, hogy az operatív működéshez szükséges eszközöket, vagy azok egy részét (pl. az irodai gépeket) a cégek nem megvásárolják, hanem tartós bérletbe veszik, majd a futamidő végén – ami lehet akár két-három év is – visszaadják tulajdonosának.

Ezen konstrukciók jellemzője többek között – a pénzügyi lízingügyletekkel ellentétben – hogy az eszköz végig a bérbeadó (tulajdonos) könyveiben kerül kimutatásra, az eszköz után ő számol el értékcsökkenést, valamint hogy a bérlőtől kapott összeg teljes egészében szolgáltatási díjként kerül lekönyvelésre.

Ráadásul a pénzügy lízing számviteli kezelése jelentősen eltér a tartós bérletes konstrukciókétól, így az új szabályozás jelentős befolyással lehet az bérleti ügyletben érintett felek nyilvántartási, könyvelési és adminisztrációs gyakorlatára.

„A gondot azonban elsősorban az jelenti, hogy sok piaci szereplő még nem is hallott erről a változásról, miközben a határidő igencsak közeleg” – tette hozzá Nyári Zsolt.