Kép:PP archív

„A január elsejével életbe lépő módosítások a számviteli szabályozásra is kihatással voltak. Jó hír, hogy a változások egy része tágabb mozgásteret nyújt a vállalatok számára ügymenetük lekönyveléséhez, és racionalizál néhány eddig vitatott szabályozást. Ugyanakkor vannak bizonyos szigorító módosítások, melyek átláthatóbbá teszik a cégek működését, és segítik a transzparenciát. Fontos, hogy a vállalatok tisztában legyenek a legújabb változásokkal, hogy kihasználhassák az általuk kínált új lehetőségeket, és felkészülhessenek az esetlegesen növekvő kötelezettségekre” – mondta Barabás Csaba, az EY nemzeti számviteli szakértője.

Az új szabályozás kibővült könyvelési lehetőséget biztosít a devizában történő könyvvezetésben, illetve módosítja a könyvvezetési pénznemtől eltérő devizában fennálló tételek értékelését.A módosítás szerint a saját hitelintézet által meghirdetett devizavételi és deviza-eladási árfolyam átlaga és az MNB árfolyam alkalmazása mellett, az Európai Központi Bank árfolyamának alkalmazását is lehetővé teszi. Az új árfolyamot csak annak a vállalkozónak lesz célszerű választani, akinek mind a vevői, mind a szállítói tételei devizásak és a devizát devizabetét számlán tudja tartani, ellenkező esetben nagy árfolyam-különbözet alakulhat ki. Ezt a módosítást már a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.

Jelentősen megemeli a konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség értékhatárát, valamint új formában kezeli a transzferár szabályozás miatti utólagos ármódosításokat. Ezen utóbbi változás, amely a számviteli törvény egy évközi módosítása folytán már 2013. év folyamán hatályba lépett, a szakmában különösen várt lépés volt, tekintettel a korábbi szabályozás – vagy még inkább a megfelelő szabályozás hiánya – miatti értelmezési ellentmondásokra, az abból fakadó bizonytalanságra, valamint az érintett vállalkozások széles körére. További könnyítés, hogy a vállalatokra vonatkozó könyvvizsgálati kötelezettség nettó árbevételhez kötött értékhatára 200 millióról 300 millióra emelkedett. (A tavalyi könnyítés folytatásaként.) Ennek köszönhetően több mint hatezer vállalkozás könyvvizsgálati kötelezettsége szűnt meg januártól, a statisztikák azonban azt mutatják: az adózási fegyelem nagyságrendeket romolhat a „kedvezményezett” vállalatok körében.Ezt igazolja, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a jelenlegi 200 milliós limit alatti és fölötti cégek adófizetési „hajlandósága” meglehetősen nagy különbségeket mutat.

Ugyanakkor a januárban életbe lépett törvény korlátozza a kötelező könyvvizsgálat alóli felmentést azon vállalatoknál, melyeknek az üzleti év mérlegforduló napján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt köztartozása van. E mellett az átlátható tulajdonosi szerkezetet előtérbe helyezve szigorítja a regisztrált könyvelők továbbképzését végző szervezetek körét.

Mindezek mellett egyéb kisebb változások is életbe léptek a számviteli törvényben, melyek jellemzően fogalmi pontosítások, vagy más törvényekkel, szabályokkal való összhang céljából születő módosítások. Ilyen egyebek között a természetben fizetett osztalék pontosítása. Ennek értelmében, ha a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvények kamata kötelezettségként kimutatott összegének teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni. Fontos megjegyezni, hogy jóváhagyott osztalékot egyéb eszközben csak akkor lehet teljesíteni, ha a társasági szerződés erre kifejezetten lehetőséget ad!

Változott többek között a közbenső mérlegkészítési kötelezettség meghatározása, vagy a megszűnt tagsági jogviszonyra jutó vagyon elszámolása is.

Nemzetközi egységesítés

Két fontos törvénymódosítás lép életbe azon vállalatok számára, melyek működésük folytán mind a hazai, mind a nemzetközi beszámolót kötelesek elkészíteni. A szabályozás szerint kizárólag speciális IFRS minősítéssel rendelkező személy végezheti a vállalat nemzetközi beszámolójának (IFRS) összeállítását, illetve könyvvizsgálatát. Könnyítés azonban, hogy a pénzügyi lízing fogalmának a márciusban hatályba lépő új Ptk. újradefiniálásával a magyar szabályozás lényegesen közelebb kerül a jelenlegi IFRS szerinti megközelítéshez. Bár így is lesznek lényegi eltérések, amelyek komoly további gyakorlati problémákat vethetnek fel a kétféle könyvelési módszer között, az új fogalmi leírás mégis fontos lépés az egységes nemzetközi értelmezés felé. A különbségek és kérdéses pontok tisztázására további rendelkezések, szabályozási pontosítások várhatóak a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről.