Egy vállalkozás életében a könyvelő kulcsfontosságú szerepet tölt be, hasonlóan ahhoz, mint egy kapitány a hajója irányításában.

A hazai könyvelők 76 százaléka árat emelt az elmúlt egy évben, a legtöbben a 10-25 százalékos drágítás mellett döntöttek.

Jövőre módosul a mérlegképes könyvelő képzésre vonatkozó hatályos jogszabály.

Könyvelőiktől jobb teljesítményt várnak a hazai kkv vezetők!

Nagyon szeretjük az e-számokat – legalábbis a számvitel és számlázás területé.

A kata-törvény módosítását követően rendkívüli mértékben megugrott az igény a könyvelőkre, akik a jelenlegi létszámban nem tudják maradéktalanul kiszolgálni a keresletet.

A könyvelők átlagosan 5-20 ezer forintos áremeléssel terveznek a katából kilépő, tevékenységüket átalányadózásban folytató ügyfeleik kapcsán, derült ki a Billingo által elvégzett online felmérésből. A kutatásban megkérdezett könyvelők mindössze felének van tapasztalata az átalányadós vállalkozókkal, és bár a jelenlegi helyzetre való tekintettel sokan foglalkoznának az így adózó ügyfelekkel, több mint egy harmaduk továbbra sem fog átalányadózókat bevállalni. A legnagyobb kihívásként a rövid határidőt és a többletmunka terhet látják, valamint azt, hogy egyesével kell kitalálni a legjobb megoldást minden katásnak.

A közel 450 ezer katás közül 40-120 ezren lehetnek, akik az átalakított adónemben maradhatnak a Minősített Könyvelők Egyesületének elsődleges adatai szerint. Sok egyéni vállalkozó nehéz helyzetbe kerül, és nem csak az adó emelkedése miatt. A megnövekedett adminisztrációs terhek elvégzéséhez egyszerűen nincsen elegendő könyvelő az eleve szakemberhiánnyal küzdő szakmában.

A professzionális és pontos könyvelés egy vállalkozás vagy egy cég működéséhez alapvetően szükséges. Ebben a cikkben azt szedtük össze, hogy mik tartoznak bele a könyvelési szolgáltatásba, mik egy könyvelő legfontosabb feladatai és mi az, amit nem a könyvelőnktől kell várni. És arra is kitérünk, hol találhatsz jó könyvelőt.

Az esetek nagyon nagy százalékában nem azért bünteti a vállalkozókat az adóhatóság, mert adócsalók lennének, hanem mert valamit figyelmetlenségből elrontottak. Keresztesi Attila, az Optima Ratio Könyvelő Iroda Kft. társtulajdonosa elmondta, jogilag és pénzügyileg is az ügyvezető felel a saját cégéért, ezért fontos időnként ellenőrizni a könyvelő munkáját. A szakember szerint a digitalizáció teljesen átalakítja a piacot, ennek viszont hátránya, hogy a személyes kapcsolattartás háttérbe szorul. A könyvelő kiválasztásával kapcsolatban azt javasolja, mindig nézzünk utána alaposan a szolgáltatónak, mert ha kóklerrel van dolga a cégnek, az később nagyon sokba kerülhet.

A magyar fiatalok, más közép- és kelet-európai országok munkavállalóihoz hasonlóan vonzónak tartják a könyvelési és pénzügyi karriert – derül ki az ACCA (Okleveles Könyvvizsgálók és Mérlegképes Könyvelők Nemzetközi Egyesülete) által a ’Z’ generáció tagjai körében végzett kutatásból.

Éles hangú válasz érkezett a szakmai oldalról.

Az online számla-adatszolgáltatás 3.0 elindulásával óriási lehetőség nyílt a számviteli feladatok lerövidítésére. Ezt azok fogják tudni kihasználni, akik hajlandóak új munkafolyamatokat kialakítani, a képeket és az adatokat összekapcsoló, de azok egyezését és a számlabefogadást automatizáltan ellenőrző rendszert bevezetni.

Több mint félmillió fizetési meghagyásos eljárás indul évente Magyarországon – főként ki nem fizetett rezsiszámlák, parkolási bírságok és banki tartozások miatt –, miközben az adósok kevesebb mint öt százaléka vitatja a követelést és mond ellent. Sokan át sem veszik a fizetési meghagyást, amivel a tévhitekkel ellentétben nem ússzák meg az eljárást, és heteken belül akár végrehajtás is indulhat ellenük.

Egy év alatt háromszorosára nőtt hazánkban az online számlázóprogramot használó kis- és középvállalkozások aránya, valamint a mobilon és tableten történő számlakiállítás is egyre népszerűbb.

A 2018-as évet tekintve számos új szabályozással és kihívással kellett megküzdenie a számviteli- és könyvelői szakmában dolgozóknak, de vajon milyen változásokat tartogat 2019?

Meddig változtatható a könyvelésben a devizanem? Mikor és hogyan kell ezt megjeleníteni? Ehhez ad rövid magyarázatot az Írisz Office.

Mind több magyar cégnél merül fel – főként, akik a külpiacok iránt érdeklődnek –, hogy a könyvelésüket nem forintban, hanem valamilyen más devizában vezessék. Megtehetik ezt?

A könyvelő szakma a digitalizáció és az automatizált munkavégzés kapcsán az elsők között került fókuszba, hiszen ezen a területen több olyan elkerülhetetlen adminisztratív munkafolyamattal találkozhatunk, amelyek jelentős energiát és időt vesznek igénybe.

Akár az adóellenőrzés akadályozásának is minősülhet és bírsággal is járhat, ha egy magyar leányvállalat a külföldi anyacége által használt rendszerben, és nem magyar nyelven vezeti könyvelését – hívta fel a figyelmet a MAZARS. A leánycégeknél azonban sok esetben nincs elegendő erőforrás, hogy egyszerre feleljenek meg a nemzetközi és hazai előírásoknak.

A bérelszámolás elkészítésekor számos részletet fel kell tüntetni. Az Írisz Office adótervezőitől megtudhatjuk, milyen előírásoknak kell megfelelnie egy szabályos bérpapírnak.

Az új adótörvény többek között a támogatások elszámolási rendjét módosította. Az új a gyakorlatot tekinti át Rezsabek Angéla, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója az Adó.hu-n megjelent cikkben.

Elege lett a NAV-nak, úgy tűnik, elkezdi számon kérni a már csaknem 20 éve létező törvényt - hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST. A multik leányvállalatai félmilliós bírságra is számíthatnak, ha nem tartják be a hazai előírásokat.

Az előrejelzések szerint a digitalizáció és a robotika térnyerése jelentősen átalakítja a munkaerőpiacot, melynek jelei már több szakmában érezhetők. A könyvelőszakmával kapcsolatban megoszlanak a vélemények, ezért a  Process Solutions Kft. utánajárt, milyen változásokra számíthatunk a következő időszakban a szakmán belül.

A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete szerint a 2018-ban hatályba lépő szabályozás és a tervezett reformok egyfelől rontják az adózási számviteli szakma presztízsét, másfelől nem javítják a munkaterhelését. A 2018 nyarán bevezetésre kerülő online számla-adatszolgáltatás nem hoz érdemi adminisztrációcsökkentést a szakemberek számára. „10 éves távlatban azonban várható, hogy az adatrögzítői feladatok valóban jelentősen csökkenni fognak, amely sok könyvelő munkáját teheti majd feleslegessé. Készülni kell arra, hogy a szakma, amit ma könyvelés alatt értünk, 10 éven belül el fog tűnni.” – emelte ki Zara László, az egyesület elnöke.

Mivel a nagyvállalatok dolgozói sokszor részvényopciókban kapják év végi jutalmukat, ezért az érdekük, hogy a cég mindenáron jól teljesítsen. Így fordulhat elő, hogy az esetleges jogsértéseket senki nem jelenti – hisz akkor zuhanna az árfolyam.

Idén már a NAV elkészíti az adózók többségének a személyijövedelemadó-bevallás tervezetét. Ugyanakkor továbbra is kérhető az szja-elszámolás a munkahelyeken. Ha a munkáltató vállalja annak elkészítését, akkor ez a dokumentum megfelel a tavalyi jövedelmekről szóló szja-bevallásnak.

A kapcsolt vállalkozásoktól importáló gazdálkodóknak a transzferár kialakítása és annak változása során a számvitel, transzferár és az importáfa kezelésén túl, figyelniük kell vámfolyamataikra is, kiemelten a vámfizetési kötelezettségekre.

Míg az osztalék egy örömteli folyamatnak, a nyereséges működésnek az eredménye, addig az osztalékfizetésre vonatkozó korlátok és nehézségek már eddig is számos bosszúságra adtak alapot. Ráadásul a jövő januártól alkalmazandó új szabályok tovább szűkítik a rugalmasságot osztalékfizetések tekintetében: az osztalék egy évig ott fog maradni az anyavállalatnál, ami valószínűleg sem számvitelileg, sem finanszírozási szempontból nem lesz egy ideális megoldás. - összegzi a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

A munkavállalók általában éves cafeteria keretet kapnak (nettó vagy bruttó módon meghatározva) béren kívüli juttatásként munkáltatójuktól, melyet már év elején/évközi belépők esetén pedig munkájuk megkezdésekor felosztanak a teljes évre. De hogyan kell eljárni, ha a munkaviszony év közben megszűnik?

Egy cégvezető jellemzően az üzleti folyamatok irányítására fókuszál, az adminisztratív feladatok és a pénzügyi tervezés jó esetben ezt segíti. A jól kiválasztott belső könyvelő, vagy külső könyvelői szolgáltatás révén a cégvezető feladata egyszerűsödik, hiszen jobban tud az üzleti folyamatok irányításával foglalkozni.

A könyvelőirodát is be kell jelentenie az adózónak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), ha iratőrzési helyként funkcionál, ám csak akkor. Az Adótanácsadók egyesülete szerint ez indokolatlan adminisztrációs terhet jelent a kisvállalkozásoknak. A NAV szerint ez nem újdonság.

2016. június 16.-án új számviteli törvényi előírások léptek hatályba, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényt az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel módosították. A változások között vannak olyan új előírások, melyeket már a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatóak.

A cégjegyzékbe bejegyzett fióktelep megszüntetése alapvetően sokkal egyszerűbb, mint egy magyar alapítású társaság végelszámolása. A gyakorlat azonban ezt nem mindig igazolja. Egy megtörtént eset példáján keresztül megmutatjuk mi a teendő.

Az adóhatóság kialakulóban lévő újabb gyakorlata és az ezt megerősítő írásbeli álláspontja szerint minden vállalkozásnak külön be kell jelentenie a könyvelő címét, ha csak a könyvelőiroda számítógépén van meg a könyvelése.

A magyar számviteli szabályozás és az uniós irányelv összehangolása miatt a számviteli törvény idén január 1-től jelentősen változott. Az ekkor életbe lépő új szabályok azonban korrekcióra szorultak: a BDO segítségével a főbb változásokat foglaltuk össze.

Sok vállalkozás slamposan kezeli pénzügyeit, holott éppen ezzel érhetnék el, hogy növekedjen a profitjuk. Összeszedtünk néhány olyan problémás területet, amelyeket a legtöbb magyarországi kkv-nál szinte biztos, hogy nem a kellő figyelemmel kezelnek.

Már csak két hónapig, szeptember végéig jelezhetik, hogy készen állnak a Nemzetközi Pénzügyi és Beszámolási Standardok (IFRS) szerinti működésre azok a vállalatok, amelyek jövő év elejétől tervezik megtenni az átállást. A hazai tőzsdén jegyzett vállalatoknak 2017. január 1-től kötelező átállni az IFRS szerinti beszámolásra. A képzett szakértő egyelőre kevés, az előkészítés pedig hónapokba telik.

A 2016 januárjától érvényes új szabály enyhített a már közzétett beszámolók javítására vonatkozó korábbi, szigorú előírásokon. Egy 2009. évben kiadott rendelet előírásai szerint a már közzétett beszámolót a céginformációs szolgálat honlapjáról nem lehetett eltávolítani, illetve nem lehetett egy adott beszámolót ismételten benyújtani.

Az Országgyűlés által elfogadott 2017-es adócsomag számviteli és könyvvizsgálati kérdésekben is számos újdonságot hozott. A kedvező változások mellett ugyanakkor új jelentési kötelezettségek is megjelennek az adócsomagban, így például a legnagyobb cégeknek üzleti jelentéseikben működésük nem pénzügyi elemeiről is be kell majd számolniuk, a tőzsdei értékpapírt kibocsátóknak pedig sokszínűségi politikájuk részleteiről is nyilatkozniuk kell – áll a MAZARS összefoglalójában.

Idén január 1-jétől Magyarországon is lehetővé vált, hogy egyes vállalkozások éves beszámolójukat a hazai számviteli szabályok helyett a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) alapján készítsék el. A módosítás az elmúlt évek legjelentősebb változása a hazai számviteli előírásokban – hívják fel a figyelmet a Grant Thornton szakértői.

Hiába fizetős sok helyen a parkolás, mivel – főként a belvárosban – kevés a parkolóhely, könnyen előfordulhat, hogy a nagy sietségben olyan helyen sikerül megállni a céges autóval, ahol nem lehetne. Ilyenkor a gépjármű üzembentartóját parkolási bírsággal sújthatják, amelynek egyes esetekben az elszámolása nem is olyan egyszerű. A következőben a parkolási bírságok megfizetésének potenciális adókövetkezményeit tekintjük át az ATB Treuhand könyvvizsgáló, tanácsadó cég szakértőinek segítségével.

A behajtási költségátalány márciusban módosult szabályaival kapcsolatban több kérdés is felmerült, amelyeket az adóhatóság most egy részletes útmutatóval válaszolt. Az RSM-DTM szakértőjének segítségével kerestük a választ a legfontosabb kérdésekre.

A behajtási költségátalány új szabályozása lehetővé teszi a korábbi, még el nem könyvelt tételek törlését, de a nagy kérdés, hogyan járjanak el azok a vállalkozások, amelyek a törvény kihirdetése előtt már lekönyvelték a tavalyi tételeket.

Az új számviteli törvény 2015. július 4-én lépett hatályba, melynek legtöbb rendelkezését csak 2016. január 1-étől kellett alkalmazniuk a vállalkozásoknak. A számviteli politikát azonban a hatályba lépés után 90 napon belül, vagyis 2015. október 3-áig kellett volna módosítaniuk. „Azoknak, akik ezt eddig nem tették meg, nem szabad továbbhalogatniuk kötelezettségüket, mert ha nem frissítik a politikát, mulasztási bírságra számíthatnak.” – figyelmeztetett Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.

január 1-jétől minden könyvvizsgálatra kötelezett hazai vállalkozás dönthet úgy, hogy egyedi beszámolóját a IFRS szerint készíti el. Csakhogy ehhez már most el kellene kezdeni ehhez a felkészülést és le kellene számolni az elterjedt tévhitekkel – hívta fel a figyelmet a MAZARS.

A számviteli törvény változásainak megfelelő új számviteli szabályzatokat a gazdálkodóknak legkésőbb március 30-ig el kell készíteniük. A NAV az ellenőrzéseknél ügyel erre és félmilliós bírsággal honorálja, ha nem teljesítettük a kötelezettségünket – figyelmeztet szakértőnk.

Szívesen csökkentenék a pénzügyi zárásra fordított idő és munka mennyiségét a magyar vállalkozások – derül ki az LLP Hungary legfrissebb felméréséből. A kutatás arra is rávilágított, hogy még a tőkeerősebb hazai cégek ötöde is Excel-táblák segítségével vagy manuálisan végzi a pénzügyi zárásokat. A megkérdezett vállalkozások felénél pedig 4-10 ember munkáját is igénybe veheti a zárás lebonyolítása, ami a tetemes munkaidő-ráfordításon kívül jelentős hibakockázatot is rejt.