A jogszabály változása enyhít a korábbi rendelet szigorú megkötésen. Lehetővé teszi, hogy amennyiben nem a legfőbb szerv által elfogadott beszámoló (hanem pl. számítástechnikai hiba miatt csak a beszámoló fedőlapja, vagy a még elfogadásra nem került előzetes beszámoló) került valamilyen okból benyújtásra és közzétételre, akkor a beszámoló benyújtásától számított egy éven belül egy alkalommal lehetőség van a beszámoló módosítására. A cég erről szóló nyilatkozata alapján a céginformációs szolgálat a beszámolót passzív státuszba helyezi és a helyes, a legfelső szerv által jóváhagyott beszámolót utólagosan közzéteszi.
A passzív státuszba helyezett beszámoló a céginformációs szolgálat honlapján továbbra is megtekinthető marad, az utólagos közzététel napja és a változás ténye pedig szintén felkerül a honlapra. Az utólagos közzététel tényéről a céginformációs szolgálat elektronikus úton értesítés küld mind a beszámolót benyújtó magánszemély ügyfélkapus tárhelyére, mind az állami adóhatóságnak – hívta fel a figyelmet Héhn Miklós, az RSM-DTM számviteli üzletág vezetője, legfrissebb blogbejegyzésben.
A rendelet már korábban is rendezte azt a helyzetet, amikor a beszámolóban feltüntetett adatok nem egyeztek meg a cégnek a cégjegyzékbe bejegyzett adataival, tehát a beszámoló nem annak a cégnek a beszámolójaként került közzétételre, amely cégre vonatkozóan maga a beszámoló elkészült – ez esetben a beszámoló törlésére ad lehetőséget a szabályozás. Természetesen ebben az esetben is elektronikus értesítést kap a törlésről az Adóhatóság (NAV) és a beszámolót benyújtó magánszemély is ügyfélkapus tárhelyére.
Az ismételt beszámolói közzététel határideje
A közzétételre előírt határidőben és a tartalmi követelményekben nem történt változás az előző évekhez képest. Amennyiben a passzíválást/eltávolítást követő ismételt benyújtás a közzétételre előírt határidő után történik, akkor a cégnek számolnia kell azzal, hogy az ugyanúgy megkésett közzétételnek számít, mintha semmiféle előzménye nem lett volna. A közzététel határidejének elmulasztásával kapcsolatos szankciók kiszabására jogosult az adóhatóság. Ezek alapján akár 1 millió forintig terjedő mulasztási bírság megállapítására is lehetősége van a NAV-nak.
