IFRS: ki nyerhet vele?

Idén január 1-jétől Magyarországon is lehetővé vált, hogy egyes vállalkozások éves beszámolójukat a hazai számviteli szabályok helyett a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) alapján készítsék el. A módosítás az elmúlt évek legjelentősebb változása a hazai számviteli előírásokban – hívják fel a figyelmet a Grant Thornton szakértői.

A könyvvizsgáló és pénzügyi tanácsadó cég eddigi tapasztalatai alapján még igen csekély azon vállalkozások köre, amelyek már a 2016-os üzleti évről készülő éves beszámolójukat is az IFRS-ek alapján készítik el. Az áttérés várhatóan a 2017. üzleti évtől lesz sokkal inkább számottevő. Azon cégek, amelyek első IFRS szerinti éves beszámolójukat 2017. december 31-i fordulónapra kívánják elkészíteni, azoknak az áttérés napja 2017. január 1-je. Az átállást az érintett vállalkozásoknak legkésőbb 2016. szeptember 30-ig be kell jelenteniük a hatóságokhoz, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), valamint a Központi Statisztikai Hivatalhoz (KSH). A 2017-ben áttérőknek már a 2016. üzleti évüket (annak nyitó egyenlegét) is el kell készíteniük az IFRS-ek szerint.

Kép: SXC

Milyen cégek nyerhetnek az átállással?

A Grant Thornton szakértői szerint a nemzetközi standardokra való átállás a kötelező alkalmazáson túl azon gazdálkodóknál várható, ahol az anyavállalat a konszolidált beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el.  Az áttérés tehát azoknál a vállalkozóknál jelent előnyt, akiknél a hazai számviteli szabályok szerinti éves beszámoló mellett a nemzetközi szabályok szerint is el kellett készíteniük az éves beszámolójukat, mivel a külföldi anyavállalatuk a konszolidációba bevonta őket.

IRFS: megérné?
Jelentős könnyebbséget hozhatna a nemzetközi hátterű társaságoknak az IRFS-szabvány szerinti elszámolásra való áttérés: de nem mindenkinek válik ez lehetségessé. Bemutatjuk, hogy kik, milyen feltételek mellett választhatják, illetve kiknek kötelező választaniuk ezen beszámolási formát.
Az IFRS-re való átállás egyik előnye, hogy csökkennek az adminisztratív terhek, mivel nem kell a vállalkozóknak kétféle számviteli rendszert működtetniük az éves beszámoló hazai és nemzetközi szabályok szerinti elkészítéséhez. Továbbá az IFRS szerint készített beszámolók nemzetközi szinten is összehasonlíthatóvá válnak a piaci szereplők számára.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a váltás komoly szervezést és felkészülést igényel a vállalkozók részéről, nem lehet „egyik napról a másikra” egyik számviteli rendszerből egy másikba átlépni. Az áttérés előtt a többi között fel kell mérni, hogy a társaság információs, számviteli rendszere megfelel-e az IFRS szerint számviteli rendszer követelményeinek.

Kiket érint a számviteli törvény változása?

Az Országgyűlés 2015. november 29-én fogadta el a 2015. évi CLXXVIII. számú törvényt „a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról”.

A módosítás következtében a számviteli törvény több paragrafusa jelentősen változott, ami alapján bizonyos társaságok számára kötelező, míg más cégek számára lehetőség, hogy az éves beszámolójukat az IFRS alapján készítsék el.

Veszélyes tévhitek az IRFS-ről
Január 1-jétől minden könyvvizsgálatra kötelezett hazai vállalkozás dönthet úgy, hogy egyedi beszámolóját a IFRS szerint készíti el. Csakhogy ehhez már most el kellene kezdeni a felkészülést, és le kellene számolni az elterjedt tévhitekkel.
A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok hazai bevezetését a számviteli törvény három lépcsőben (2016., 2017. és 2018. január 1-jétől kezdődően) szabályozza – kötelező, illetve választható módon:

Van, akinek kötelező...

Idén januártól választható, jövő évtől kezdve viszont kötelező az IFRS bevezetése azon cégeknél, amelyek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának szabályozott piacán forgalmazzák.

2017 januárjától a hitelintézetek, továbbá a hitelintézetekkel egyenértékű szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások számára lesz szintén kötelező az IFRS alkalmazása.  A szövetkezeti hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában részt vevő egyéb hitelintézetek, valamint egyes kisebb méretű hitelintézetek számára 2018 januárjától kötelező az áttérés.

Öt évig nincs menekvés
Már tavaly megjelent a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokra (IFRS-ekre) való áttérésről szóló második kormányhatározat, amely már több információt tartalmaz az alkalmazás folyamatáról, többek között azt is, hogy ha valaki átáll az IFRS-re – egyes különleges esetektől eltekintve –, az legalább öt évig nem térhet vissza magyar számviteli törvény szerinti könyvvezetésre.
... és vannak, akik választhatják

A változtatásról azok a társaságok maguk dönthetnek, amelyeknél a cég közvetlen vagy közvetett anyavállalata az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el.

A biztosítók 2017. januártól dönthetik el, hogy bevezetik-e az éves beszámolónál a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok alkalmazását. Szintén választható az áttérés a Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó, az előzőkben nem említett intézményeknél (a pénztárak kivételével).

Ugyancsak ebbe a körbe tartoznak az előzőekben nem említett könyvvizsgálati kötelezettség alá eső vállalkozások, valamint a külföldi székhelyű cégek magyarországi fióktelepei is, amelyek a számviteli törvény alapján mentesülnek a könyvvizsgálati kötelezettség alól – összegezte a Grant Thornton.

Fontos kiemelni, hogy az állami vagy önkormányzati vagyonkezelést végző vállalkozók, a nonprofit gazdasági társaságok, a kölcsönös biztosító egyesületek, valamint a nyugdíj-, az egészség- és az önsegélyező pénztárak nem alkalmazhatják egyedi beszámolási célokra az IFRS-eket.

Ezekre a követelményekre is figyeljenek a cégek
A törvény a fentieken kívül nevesíti azokat a követelményeket, amelyeket az áttérő társaságoknak teljesíteniük kell az átálláshoz:
  • A vállalkozásnak rendelkeznie kell az áttérésre való felkészültségét igazoló – IFRS-minősítéssel rendelkező kamarai könyvvizsgáló által kibocsátott – jelentéssel.
  • A változást legkésőbb az áttérés napja előtt 90 nappal be kell jelentenie az állami adóhatósághoz, valamint a Központi Statisztikai Hivatal részére, melyhez csatolni kell a könyvvizsgálói jelentést. (A Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó gazdálkodók az MNB felé is kötelesek a bejelentést megtenni.)
  • Az áttérés napja az első IFRS-ek szerint készült éves beszámoló üzleti évének első napja.
 

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo