Kép: SXC

Az adózás rendjéről szóló törvény szerint 1995-től a jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást – ideértve a gépi adathordozón rögzített elektronikus adatokat is – a könyvelés feldolgozásának időtartamára más helyre lehet továbbítani, de az adóhatóság felhívására azt 3 munkanapon belül be kell mutatni. Ez alapján a vállalkozások és a könyvelőik eddig azt gondolhatták, hogy amennyiben az adózással kapcsolatos iratok őrzési helyét bejelentették az adóhatóságnak, akkor minden elvárást szabályosan teljesítettek.

A mikrovállalkozásokat jellemzően külső könyvelőirodák könyvelik, ők készítik el bevallásaikat. A vállalkozások bejelentették az adóhatóságnak, hogy kit bíztak, hatalmaztak meg ezzel. Az egyesületnek nincs tudomása arról, hogy az adóhatóság az ellenőrzések során kifogásolta volna, hogy a könyvelési állomány, egyes nyilvántartások, a bevallások a könyvelőnél találhatók, és hogy ez külön nincs bejelentve az adóhatósághoz.

Most azonban a könyvelők meglepetéssel és értetlenül fogadták, hogy az adóhatóság az ellenőrzés során a külső könyvelőt alkalmazó vállalkozónál kifogásolja, hogy nem jelentette be iratőrzés helyének a könyvelőiroda címét. Mulasztási bírságot helyezett kilátásba, ha ezt haladéktalanul nem pótolja a cég. Ezt azzal indokolták, hogy az elektronikusan lekönyvelt bizonylatok – a könyvelés – csak a könyvelő számítógépén találhatók meg.

„Ez az eljárás ellentmond a sok éve kialakult gyakorlatnak, újabb felesleges adminisztrációs feladatot ró a vállalkozásokra. Ráadásul nem alakították ki a bejelentés egyértelmű feltételeit, és ez várhatóan újabb félreértésekhez fog vezetni” – figyelmeztetett az Adótanácsadók Egyesülete.

Ez nemcsak egyszeri revizori túlkapás, ugyanis az Adótanácsadók Egyesülete kérdésére a NAV illetékes felső vezetője írásban megerősítette, hogy valóban, be kell jelenteni a könyvelőirodát is mint iratmegőrzés helyet, mert a könyvelés az ő számítógépén van. Tette ezt annak ellenére, hogy évtizedeken keresztül ettől eltérő volt a kialakult – és jól működő – gyakorlat, és a vállalkozások korábban semmilyen formában nem kaptak tájékoztatást, információt, hogy a könyvelőirodát ezen ok miatt be kell jelenteni iratőrzés helyeként.

Jogszabály szerint nyilvántartást – ideértve a gépi adathordozón rögzített elektronikus adatokat is – a könyvelés, feldolgozás időtartamára más helyre lehet továbbítani, de az adóhatóság felhívására azt 3 munkanapon belül be kell mutatni. Ez alapján a vállalkozások és a könyvelőik eddig azt gondolhatták, hogy amennyiben az adózással kapcsolatos iratok őrzési helyét bejelentették az adóhatóságnak, akkor minden elvárást szabályosan teljesítettek.

A kialakult gyakorlattól eltérő új bejelentés megkövetelése a vállalkozókat értelmetlen többletmunkára kényszeríti. Ráadásul úgy, hogy ha ennek eleget akarna tenni a vállalkozás, és szeretné bejelenteni a könyvelője irodáját, mint a könyvelési állomány iratőrzési helyét, újabb problémákkal fog szembesülni. Ugyanis a jelenlegi adatmódosító lapon erre nincs egyértelműen értelmezhető lehetősége. Várható, hogy a következő a revízióknál vagy a könyvelőnél fognak mindent keresni – a bizonylatokat is és a könyvelési állományt is –, holott a bizonylat iratőrzési helyként nincs bejelentve, vagy a vállalkozásnál keresik az elektronikus könyvelési állományt is, pedig az csak a könyvelőnél található meg. Az Adótanácsadók Egyesülete indokolatlannak és felesleges, újabb bürokratikus tehernek ítéli a dupla bejelentés megkövetelését és az elmúlt 20 év egyébként jól működő gyakorlatának megváltoztatását.