A magyar gazdasági környezetben a könyvelő szerepe messze túlmutat az adatrögzítésen. A cégvezetők többsége elvárja, hogy könyvelőjük egy személyben legyen jogász, adótanácsadó és adminisztrátor is – ennek a sokrétű elvárásnak próbálnak a könyvelők nap mint nap megfelelni.
„Bár a könyvelő a cégtől kapja a fizetését, a gyakorlatban az »államnak« dolgozik, betartatva a jogszabályokat és az adókörnyezetet” – fogalmazott az Energens Expert Könyvviteli és Tanácsadó Kft. ügyvezetője. Hozzátette: ez azonban csak akkor tűnik így, ha a könyvelőt kizárólag kötelező adminisztrációként kezelik. Ha a cégvezető a könyvelő által biztosított naprakész információkra támaszkodva hozza meg döntéseit, akkor a könyvelés valódi üzleti értéket jelenthet a vállalkozás számára.
Fotó: Farkas Boglárka
„Azok a cégek tudnak leggyorsabban fejlődni, ahol a vezető nem utólag kérdez, hanem minden jelentős döntés, beruházás vagy létszámbővítés előtt konzultál a könyvelőjével.”
A foglalkoztatás rejtett csapdái
Jellemzően a bérszámfejtés és a munkaügy területén merülnek fel a legváratlanabb terhek a hazai mikro- és kisvállalkozásoknál. A szakértő egy gyakori példával szemléltette: a gyermekvállalás miatti távollét ideje alatt a munkavállaló szabadsága tovább halmozódik. Amikor a kismama visszatér, a munkáltatónak ezt a felgyülemlett szabadságot ki kell adnia vagy ki kell fizetnie, ami akár több hónapnyi bérköltséget is jelenthet úgy, hogy a munkavállaló ez idő alatt nem termel bevételt. Ha pedig a felek végül elválnak egymástól, a távollét időszaka a munkaviszony hosszába is beleszámít, ami a végkielégítés összegét is növelheti. Egy ilyen helyzet akár több millió forintos költséget is jelenthet a vállalkozás számára.
